Vélemények

Legfrissebb hírek

További híreink

Online orvosi konzultáció

Tisztelt Olvasó,

Ezen az oldalon olvasható 2 cikkünk:

  1. Átértékelheti az online orvosi konzultáció szerepét a koronavírus 

    Gyorsjelentés a telemedicina szolgáltatás területéről, milyen változások tapasztalhatók a koronavírus megjelenésének hatására.

    Az Első Egészségügyi Marketing saját fejlesztésű, a platform szabályait követő adatgyűjtő és analitikai módszereket alkalmaz és beszámolónkban publikus online adatok felhasználásával elemezzük az elmúlt két hét változásait. Hosszútávú célunk a telemedicina szolgáltatás trendjeinek folyamatos monitorozása, a piaci adatok szintetizálása. Aktuális jelentésünk az első, már érzékelhető piaci reakciókat összegzi, és hasonló struktúrában a jövőben is összeállítjuk, illetve elérhetővé tesszük trend-riportunkat a szaksajtó számára.

  1. Felgyorsítja a telemedicina trendjeit a koronavírus

    Az adatelemzéshez kapcsolódó, kiegészítő-szakértői összefoglaló a telemedicina szolgáltatás trendjeivel kapcsolatban.


Felgyorsítja a telemedicina trendjeit a magánegészségügyben a koronavírus

Kényszer szülte helyzetben gyorsul a digitális trend

A koronavírus járvány jelentősen átalakítja a hazai egészségügyi ellátórendszert – beleértve a magánegészségügyi szolgáltatók működését is. A magánklinikák és rendelések szinte teljes egészében parkolópályára kerültek, hiszen a sürgősségi, illetve az onkológia ellátáson kívül semmilyen más egészségügyi szolgáltatást nem lehet most nyújtani. Ez a krízis időszak nagyon élesen megmutatta, mennyire törékenyek azok a vállalkozások, amelyek csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez, a digitális tér adta lehetőségekhez. Ma már egyértelmű: egy üzleti vállalkozás életképessége erősen (és valójában csupán) azon múlik, hogy a fennálló helyzetre mennyire tud rugalmasan reagálni.

Az érintett piac szereplői közül sokan talán még bíznak abban, hogy a válság után úgy folytatódhat, ahogy abbamaradt, bár a trendeket figyelve, ennek esélye csekély. A fizetős egészségügyi szolgáltatás ugyanis azon szektorok közé tartozik, amelyeken a válság erősen nyomot hagy majd. Az állandóságra, az eddigi rendszer működésének folytatólagosságára, a biztonságos keretekre számító vállalkozások igencsak tévúton járnak.

A kényszer szülte helyzetben komolyan átértékelődni látszik az online tér szerepe, és ez alól az egészségügy sem jelent kivételt. Az újonnan előtérbe kerülő megoldások – különös tekintettel a webes alapú szakorvosi tanácsadás, vagy ismertebb nevén telemedicina – előretörésére számítani lehetett, hiszen a kommunikációs-marketing szakma már évek óta az innovatív, digitális megoldások alkalmazásának szükségességéről beszél a magánegészségügyi szektorban. Ennek magyarázata, hogy részben a technológia, részben pedig a páciensek jelentős többsége is megérett az online platformok alkalmazására. Eljött tehát az idő: ezután már az a piaci szereplő sem húzhat szemellenzőt, aki eddig elkerülte ezen eszközök lehetőségének akárcsak gondolatát is. Lényegében „csupán” annyi történik, hogy a koronavírussal beálló helyzet miatt többen a túlélésükért küzdve kényszerülnek megbarátkozni a digitalizációval.

Aki kimarad, az lemarad

Ha közelebbről megvizsgáljuk, a válsághelyzet akár előnyöket is hordozhat magában. Hiszen aki még most felismeri és a stratégia részévé teszi az online megoldásokat, az akár komoly versenyelőnyre tehet szert. Nem csak azért, mert az elsők között jelenik meg a piacon, hanem mert ez a válság vélhetően több hónapig is eltart majd, így kritikus szempont lehet a veszteségek minimalizálása, a túlélési technikák keresése. A piaci hatás ugyanis a járvány végével sem marad el, a piaci folyamatok nem rendeződnek vissza.

Akadnak persze, akik jelenleg is aktívan élnek a webes telemedicina lehetőségeivel, de valószínűleg még ők is komolyan átértékelik az online szakrendelések jövőbeli alkalmazásának fontosságát. Ha másért nem, a működtető számára kedvezőbb ráfordításigény miatt mindenképpen érdemes lesz fontolóra venni a rendszer hosszútávú működésében rejlő potenciálokat.

A nyomás beteg oldalról is érkezik majd

Napjainkban a munka és az oktatás világának online térbe való áthelyezése miatt jelentős tömegek kénytelenek megtanulni és alkalmazni a digitális technológiát. Természetesen ez nem egyenlő azzal, hogy mindenki meg is kedveli ezt a módszert, viszont ezáltal adva van egy „kötelező tesztidőszak”, amelyben akarva akaratlanul egyre rutinosabban és magabiztosabban kezdünk eligazodni ebben a világban. Ennek eredményeként biztosan lesz a társadalomnak egy rétege, amely kifejezetten a digitális alapú megoldásokat kezdi el preferálni a jövőben, beleérve az egészségügy területét is.

Ez utóbbi persze csak korlátozottan terjeszthető ki, hiszen számos orvosi vizsgálat csak az egyén fizikai jelenlétével valósítható meg. Van azonban az egészségügynek egy olyan területe, amely, ha nem is egy az egyben, de jelentős részben helyettesíthető, kiegészíthető az online platformok segítségével: ez pedig telemedicina, vagyis a webes alapú térítéses, szakorvosi tanácsadás.

Miért jó a telemedicina a betegnek?

Az online szakorvosi konzultáció számos előnyt rejthet magában. Otthonról, kényelmesen, sorbanállás nélkül érhető el a szükséges tanácsadás. Ennél talán még fontosabb, hogy ha egy szolgáltatónál komplex online rendelést alakítanak ki, egy helyen („intézményben”) juthat hozzá a beteg több szakorvosi szolgáltatáshoz, vagyis jóval gyorsabban és költséghatékonyabban kaphat választ problémájára, mintha személyesen jelenne meg az orvosi rendeléseken.

A digitális orvoslás segítségével a páciensek olyan szakorvosokhoz is eljuthatnak, akikhez a földrajzi távolság miatt nem lenne esélyük, és megfelelő idegennyelvi ismeretek megléte esetén ez a lehetőség akár a külföldi szakorvosok körére is kiterjeszthető.

A telemedicina további fontos előnye, hogy a beteg alapigénye, vagyis, hogy megnyugtató (de legalábbis kielégítő) választ kapjon a problémájával kapcsolatos kérdésére, ezen a csatornán keresztül is megvalóstíható. Ez a felismerés jelentősen támogathatja őt abban, hogy képes legyen kiszűrni, mikor lehet indokolt személyesen is felkeresni egy szakorvost. Így, azon túl, hogy időt és pénzt spórolhat magának, az egészségügyi ellátórendszert is tehermentesíti a felesleges orvos-beteg találkozásoktól.

És miért lehet kedvező a szolgáltató számára?

A telemedicina legfontosabb előnye a szolgáltató számára, hogy rendkívül magas fokú rugalmasságot tesz lehetővé a rendszer működésében. Az online térben nincs jelentősége, hogy egy rendelő földrajzilag mennyire esik közel vagy távol a beteg lakóhelyétől, így a célcsoportok köre jelentősen kiszélesíthető. Hasonló szempontok miatt a szakember gárda is a piaci igények szerint alakítható (segítségével akár az intézményi portfólió tovább bővíthető), hiszen ebben a modellben az orvosok sincsenek helyhez kötve.

A telemedicina szolgáltatás fenntartási költsége alacsonyabb, és a mögötte álló adat-fókuszú rendszer révén lehetővé válik a gazdaságosabb működés és kihasználtság elérése, elkerülve az üresjáratokat vagy a páciensek zsúfolódását. Gyors, egyszerű és átlátható folyamatok segítségével támogatja a betegút optimalizálását, és e folyamatok lépésről lépésre történő elemzésével folyamatos visszacsatolást biztosít az esetleges elakadásokról, a szükséges beavatkozási pontokról.

Ha az online szakorvosi tanácsadás szolgáltatás üzleti hasznosságát tekintjük, kétségtelen tény, hogy a rendszer összeállítása jelentős beruházási igénnyel jár. Nemcsak a technológia megteremtése, de a teljes rendszer és az eszközök (pl. Zoom, Skype, online fizetési eszközök) alapos megismerése is kihívást jelent. A megtérülés azonban már rövid időn belül tervezhető, és a rendszer hosszabb távú fenntartási költsége lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos modell esetében.

Az utolsó előtti órában vagyunk

Akár a beteg, akár az érintett szolgáltató szemszögéből nézzük tehát, a digitális szakorvosi konzultáció mellett érvek és ellenérvek egyaránt felsorakoznak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy fokozottan érzékeny területnek számít, így a telemedicina biztosítása és igénybe vétele – ideális esetben – csak felelős piaci magatartás mellett valósulhat meg. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy hosszú távon ez a lehetőség akár egyfajta megoldást is jelenthet az indokolatlan orvos-beteg találkozások számának mérsékléséhez, a (magánegészségügyi) ellátórendszer hatékonyabb működéséhez.

A trendek időbeliségét tekintve még nincs késő, hiszen egy hamarosan felgyorsuló folyamat elején járunk, így a ’most’ reagáló vállalkozások, intézmények még az utolsó előtti pillanatban vannak. Aki viszont (szemellenzősen) továbbra is figyelmen kívül kívánja hagyni az online trendeket, számolnia kell azzal, hogy az általa működtetett régi rendszer nem fog ugyanúgy működni a járvány utáni időszakban. A fentiekben ismertetett trendek ismeretében pedig valószínűleg már az sem okoz meglepetést, milyen okok állhatnak ennek hátterében.

A szerzőről:

Horváth Krisztina az Első Egészségügyi Marketing alapítója és ügyvezetője, egészségügyi marketing szakértő, egyetemi előadó. Cégét 2010-ben alapította, ami mára Európa több legnagyobb egészségügyi szolgáltatója számára nyújt digitális marketing szolgáltatásokat. Teljes körű, egészségügyre és állat gyógyászatra szabott, digitális marketing szolgáltatásokat kínáló vállalkozásként az elsők között jelent meg Európában. Az Első Egészségügyi Marketing mára minősített szakembereket foglalkoztat az online digitális eszközök széles skáláján.

Kapcsolat:

Horváth Krisztina
E-mail: horvath.krisztina@1em.hu
Tel: +36 30 89 42 663


Átértékelheti az online orvosi konzultáció szerepét a koronavírus

Az első tapasztalatok alapján elsősorban Budapesten élénkült meg a kereslet az online szakorvosi konzultáció iránt. Egy-egy alkalommal átlagosan fél órát töltenek a betegek a „digitális rendelőben” és a szolgáltatás tarifája 15 ezer forint körül alakul. A webes alapú tanácsadás gyakorlata azonban jelentős különbségeket mutat az egészségügyi szolgáltatók esetében – derül ki az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. gyorsjelentéséből.

A koronavírus járvány jelentősen átalakítja a hazai egészségügyi ellátórendszert – beleértve a magánegészségügyi szolgáltatók működését is. Az érintett piac szereplői közül sokan talán még bíznak abban, hogy a válság után minden úgy folytatódhat, ahogy március közepén abbamaradt, de a trendeket figyelve ennek esélye csekély. Aki a kényszer szülte helyzetben aktívan él a digitális tér adta lehetőségekkel, valószínűleg komolyan átértékeli majd az online szakrendelések jövőbeli alkalmazásának kérdését.

A külföldön egyébként már népszerű online orvoslás itthon is létező műfajnak számított, de eddig csak korlátozottan volt elterjedt. Nyilvánvaló azonban, hogy a következő hónapokban azok szereznek piaci előnyt, akik minél hamarabb elindítanak ilyen típusú szolgáltatást. Ezzel nem mellesleg anyagi veszteségüket is csökkenthetik. Az egészségügyi kommunikációval foglalkozó szakemberek véleménye szerint pedig ezen „tesztidőszak” tapasztalatai a jövőben egyre többeket ösztönöznek majd a webes alapú konzultációs szolgáltatás kipróbálására, néhány éven belül pedig már jól mérhető lesz azon páciensek aránya, akik adott esetben akár előnyben részesítik ezt az interakciós lehetőséget.

 

A főváros lépett először

A kutatásban vizsgált magánegészségügyi intézmények közel felében a koronavírus hatására kezdték el az online szakorvosi konzultációs szolgáltatást. Többségében a poliklinikák, azaz a különböző orvosi szakterületeket összefogó nagyobb intézetek tudtak gyorsan reagálni az új helyzetre, az pedig különösen figyelemre méltó, hogy közülük szinte mindegyik fővárosi. Budapesten két hét alatt megduplázódott a telemedicina szolgáltatást kínáló egészségügyi intézmények száma, az ország egyéb részein azonban alig találni egy-két szolgáltatót, akik felismerték a digitális szakrendelésben rejlő lehetőségeket. Kivétel ez alól Szeged, ahol arányaiban megháromszorozódott ezen típusú szolgáltatások száma. Összességében azonban megállapítható, hogy a vidéki városok már most lemaradásban vannak a telemedicina bevezetésében.

A szakterületeket tekintve a fogászat és a pszichológia területén tapasztalható nagyobb kínálat, amelyeket a kardiológia, nőgyógyászat és a dietetika követ. A vizsgált időszakban újdonságok is megjelentek a telemedicina piacán: ezek az andrológia, bőrgyógyászat, endokrinológia, sebészet, urológia és visszér gyógyászat.

Új belépők, új módszerek

Mint az a korábbiakból már kiderült, az online konzultáció nem újkeletű dolog: azt néhány egészségügyi szolgáltató már akár évek óta alkalmazta. Megfigyelhető azonban, hogy azok, akik a válság miatt vágtak bele, a korábbiakhoz képest új módszereket vezettek be. Míg korábban szinte mindenki a Skype alkalmazást részesítette előnyben, az újonnan piacra lépők az olyan, sokkal gyorsabban alkalmazható ezközöket részesítik előnyben, mint például a Zoom. Jellemzően kevesebb eszközt is használnak, de ezzel is ugyanazt el tudják érni.

 

 

Online rendelés a gyakorlatban

Hogy pontosan ki hogyan értelmezi az online rendelést, az már meglehetősen eltérő képet mutat. Vannak praxisok, ahol csak e-mail-ben feltett kérdésekre kapnak választ a betegek, az ilyen típusú szolgáltatást nyújtó rendelők felében azonban már valós idejű kapcsolatot biztosítanak a szakorvosokkal. A telefonos tanácsadásnál sokkal legnépszerűbb a videokonferencia, melyre leggyakrabban a Skype vagy a Zoom rendszerét használják.

Összességében megállapítható, hogy csaknem ¾-ed részben használnak a szolgáltatók modern eszközöket, azaz olyanokat, amelyek mobilról és számítógépről is könnyen elérhetők és video beszélgetést is lehetővé tesznek.

 

A konzultációk időtartamát a legtöbb szolgáltató előre meghatározza és átlagosan fél órában maximalizálja. A videó alapú szakrendeléseken a kérdés-válasz típusú beszélgetésen túl a betegeknek akár arra is lehetőségük van, hogy egy kamera segítségével megmutassák akut panaszukat.

Az online találkozó végén szükség esetén az orvos e-receptet írhat, vagy a rendelt vény hagyományosan, postai úton jut el a pácienshez. A legtöbb szolgáltatónál a konzultáció részeként egy összefoglaló e-mail is összeállításra kerül, amely összegzi a tanácsadás során elhangzott legfontosabb információkat.

Hogyan fizethetünk az online konzultációért?

Az online orvosi rendelés legkevésbé egységes pontja a fizetési rendszer. Az eddigi tapasztalatok szerint egy digitális orvos-beteg találkozó átlagos időtartama 31 perc, amelyért közel 13 ezer forintot kérnek a pácienstől. A leggyakoribb fizetési mód az előreutalás, de akad, ahol bankkártyás fizetésre, ritkábban PayPal vagy bankszámlára történő készpénzbefizetésre is van lehetőség. (Az ingyenes szakorvosi konzultációra ma már csak elvétve van példa.) Azok, akik a válsághelyzet miatt vezették be az online konzultációt, talán tapasztalatlanságuk vagy gyanakvás miatt az előre fizetést részesítik előnyben. Árakban azonban nincs jelentős különbség a most indított és már régebb óta a piacon lévő szolgáltatások között.

 

 

Érdekes tanulságok figyelhetők meg, ha az online szakorvosi tanácsadással kapcsolatos gyakorlatot megvizsgáljuk a legfeljebb 10 főt foglalkoztató és az ennél magasabb alkalmazotti létszámmal működő egészségügyi szolgáltatók szerinti bontásban. A legfontosabb – egymáshoz viszonyított – különbözőségeket az alábbi táblázat összegzi:

kisebb, legfeljebb 10 főt foglalkoztató magánszolgáltató nagyobb, több mint 10 főt foglalkoztató magánszolgáltató
az online szakorvosi tanácsadás elindulásának időzítése többségük már a válságot megelőzően is működtette többségük a válság hatására indította el
működtetett rendszer döntően videó-alapú megoldások, de összesített arányuk alacsonyabb, mint a kisebb vállalkozások esetén; erősen Skype-fókusz erősen videó-alapú, Skype, FaceTime és Viber vegyesen
online receptírás ritkábban gyakrabban
fizetési rendszer jellemzője elsősorban bankkártya vagy előzetes banki átutalás, de az előzetes készpénzbeli befizetés és a PayPal fizetés is előfordul jellemzően bankkártya vagy előzetes banki átutalás
szolgáltatás időtartama átlagnál némileg hosszabb átlagnál némileg rövidebb
szolgáltatás átlagos díja átlagnál némileg alacsonyabb átlagnál némileg magasabb

Hosszú távon az indokolatlan találkozások száma csökkenthető

Akár a beteg, akár az érintett szolgáltató szemszögéből nézzük, a digitális szakorvosi konzultáció mellett érvek és ellenérvek egyaránt felsorakoznak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy fokozottan érzékeny területnek számít, így az online tanácsadás biztosítása és igénybe vétele (!) – ideális esetben – csak felelős piaci magatartás mellett valósulhat meg. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy hosszú távon ez a lehetőség akár egyfajta megoldást is jelenthet az indokolatlan orvos-beteg találkozások számának mérsékléséhez, a (magánegészségügyi) ellátórendszer hatékonyabb működéséhez.

Módszertan

Az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. saját fejlesztésű, a platform szabályait követő adatgyűjtő és analitikai módszereket alkalmaz, és az így gyűjtött adatok elemzéséből származó információkat MS Power BI platformon jeleníti meg. Jelen elemzés az elmúlt időszakra vonatkozó, publikusan elérhető adatokat tartalmazza Az adatfelvétel célja a magánegészségügyi szektor helyzetének, változásainak vizsgálata a koronavírus járvány idején. A felmérés nem reprezentatív, az adatfelvételben országosan 33 hazai egészségügyi intézmény szerepel, döntő többségük több fős vállalkozás, jellegüket tekintve klinikák, rendelőintézetek és magánpraxisok.

 

A felméréssel kapcsolatos bővebb információk:

Horváth Krisztina
Első Egészségügyi Marketing alapítója és ügyvezetője, egészségügyi marketing szakértő
horvath.krisztina@1em.hu
+36 30 89 42 663