A magyar lakosság körében egyre többen választják a magánfinanszírozású egészségügyi szolgáltatásokat, köszönhetően az állami egészségügyi rendszerbe vetett alacsony bizalomnak, a gyakorlatban tapasztalt negatív élményeknek, elégedetlenségnek. A magánorvosok pontos száma nem ismert, de a piaci tendenciák alapján szinte biztosra vehető, hogy számuk évről-évre nő.
A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. szakorvosok körében végzett felmérése szerint hazánkban 10-ből átlagosan 4 doktor kínál privát egészségügyi szolgáltatást. Ha arra az elhatározásra jutottunk, hogy magánrendelot szeretnénk nyitni, hogyan kezdjünk hozzá?
1. Cégalapítás, egyéni vállalkozás. A magánrendelés lehetséges gazdasági formái
Mielőtt magánpraxist nyitna, el kell gondolkodni azon, hogy Önnek melyik gazdálkodási forma a legmegfelelőbb. A magánrendelés is egyfajta vállalkozás, amely megkívánja, hogy lehetőleg a legmegfelelőbb formában kezdjünk hozzá, bár a későbbiekben átalakulás útján ez módosítható. El kell dönteni, hogy egyéni egészségügyi vállalkozóként, vagy valamilyen gazdasági társaságot létrehozva kezdi el a működést.
Egyéni egészségügyi vállalkozó
Az egyéni vállalkozás sajátos formája az egyéni egészségügyi vállalkozó, ebben az esetben a magánorvos, a saját nevében és kockázatára nyújtja a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat. Az egyéni egészségügyi vállalkozó köteles személyesen közreműködni az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában. Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztathat. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó vagy az általa alkalmazott megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy látja el. Az egyéni egészségügyi vállalkozás folytatásához szükséges szakképesítés meglétét a működési engedélyezés során az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja.
Egyéni cég
Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy egyéni céget alapíthat. Az egyéni cég jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cégnek – az törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Az alapításhoz közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag – jogszabályok keretei között – szabadon állapíthatja meg. Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat. Erről cég alapító okiratában köteles nyilatkozni.
Társas vállalkozási formák
A közkereseti (kkt.) és a betéti (bt.) társaság
Mindkét társasági forma a tagok személyes együttműködését kívánja meg. Az ilyen társaságok általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő, a szó szoros értelmében vett kisvállalkozások, ahol igen fontos a tagok között az egyetértés, a kölcsönös bizalom. A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. A betéti társaság elnevezést – vagy annak “bt.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A közkereseti (és a betéti) társaság nem rendelkezik ugyan jogi személyiséggel, de saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, így tulajdonszerzési, szerződéskötési és perképességgel, azaz jogalanyisággal rendelkezik. A közkereseti és a betéti társaság alapításának első mozzanata a társasági szerződés megkötése. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellen jegyzi. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a kkt. tagjai (bt. beltagjai) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ezen társasági formák előnye, hogy nincs alaptőke minimum elő írva, ezért igen népszerű a vállalkozások között.
Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzs betétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A korlátolt felelősségű társaságnak két általánosan kötelező szervezeti egysége van. Az egyik a taggyűlés, vagyis a tagok összességének ügy döntő testülete, amely a társaság legfőbb döntéshozó szerve, a másik pedig az ügyvezető (vagy több személy megválasztása esetén: ügyvezetők), aki(k) a társaság képviseletét látja (látják) el, valamint intézi(k) a társaság ügyeit. Ezen kívül az esetek többségében felügyelő bizottságot és könyvvizsgálót is választanak, bár ez nem minden esetben szükséges. A társaság teljes felelősséggel – egész vagyonával – tartozik tartozásaiért a hitelezők felé. A tagok felelőssége ezzel szemben korlátozott, mert – bizonyos törvényi kivételektől eltekintve – csak törzsbetétjük összegéig tartoznak helyt állni a társasággal szembeni követelésekért. A tag a társasággal szemben felel a törzsbetét szolgáltatásáért, valamint az esetlegesen a társasági szerződésben előírt pótbefizetések és vállalt mellékszolgáltatások teljesítéséért. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 500 000 forintnál, amely a tagok pénzbeli és nem pénzbeli (apport) vagyoni hozzájárulásából tevődik össze. Ezen társasági forma előnye, hogy a tagok felelőssége korlátozott, a bejegyzéshez szükséges cégeljárás is sokat egyszerűsödött.
A részvénytársaság (rt.)
A részvénytársaság (rt.) töké befektető társaság, alapítható és működtethető zártkörűen és nyilvánosan. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. A hitelezőkkel szemben maguk az rt. részvényesei nem felelnek, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. Az alaptőke valójában az összes részvény névértékének összege. Az alaptőke összege nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem lehet kevesebb mint 20 millió forint, zártkörűen működő részvénytársaságnál nem lehet kevesebb mint 5 millió forint.
2. Névválasztás
Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie. Ha a működést végző vállalkozás az egészségügyi szolgáltatást nem fő tevékenységként végzi, úgy a szervezeti egység (rendelő, klinika) megnevezésének kell az általa nyújtott egészségügyi tevékenységet kifejeznie. Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania, az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást. A ,,klinika” elnevezést kizárólag felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely a progresszív ellátás (Eütv. 75. §) felső szintjén és a területi ellátási kötelezettség keretében nyújtott gyógyító-megelőző feladatain keresztül biztosítja az adott egészségügyi szakterület – elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló – graduális, illetve posztgraduális oktatását, továbbá részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e szakterületen kutatómunkát végez. Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát (szakmákat), továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét. Aki egészségügyi közszolgáltatás mellett magán egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét. A díj ellenében végzett tevékenységeket és azok díját, a szolgáltató köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mertekéről.
3. Rendelő helyiségének kiválasztása (adásvétel, bérlet)
Attól függően, hogy Ön milyen egészségügyi szolgáltatást kíván folytatni, olyan helyiséget kell választania, amely az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendeletben előír feltételek biztosításához megfelelő. (Lsd. Személyi, tárgyi minimum feltételek biztosítása menüpont!) Figyelembe kell venni, hogy hány darab és milyen típusú helyiségre, pl: vizesblokkal ellátott helyiségre stb. van szükség az adott ellátás szabályszerű működtetéséhez.
4. Személyi, tárgyi minimum feltételek biztosítása
Az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételeket a szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor és a működés során folyamatosan biztosítani kell.
Minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell:
a) a négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rendelő helyiséget, amelyben
aa) az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt tárgyi feltételek használata, illetve szakszerű tárolása – ideértve a gyógyszerek, a mérgező hatású anyagok és a veszélyes hulladék tárolását is – biztosított,
ab) rendelkezésre áll a beteg fektetésére alkalmas vizsgálóágy,
ac) a beteg-ellátását végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség és a szükséges bútorzat biztosított;
b) a rendelő helyiséggel közvetlen kapcsolatban levő, vagy azon belül elkülönített öltöző területet, kivéve, ha az ellátás jellegéből adódóan a beteg fizikális vizsgálata nem szükséges;
c) váróhelyiséget;
d) kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiséget;
e) az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerinti tárolását, illetve kezelését. A diagnosztikus háttér – amennyiben nincs eltérő rendelkezés – más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján is biztosítható. Egy adott szakrendeléshez szükséges tárgyi feltételek úgy is biztosíthatóak, ha azonos telephelyen, azonos rendelési időben ugyanazon szolgáltató másik szervezeti egységében ezek igénybe vehetően rendelkezésre állnak. 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az egyes egészségügyi szakmáktól független általános minimumfeltételeket.
Az egészségügyi szolgáltatók tevékenységéhez szükséges – engedélyezett egészségügyi szakmáktól független – általános minimum követelmények:
A szolgáltatók szakmáktól független feladatai: A járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a betegellátás folyamatossága érdekében az engedélyezett szakmák mindegyike számára biztosítja a (az)
Az egészségügyi szolgáltatónál működő járóbeteg-rendelés a következő feltételeket biztosítja:
Jelmagyarázat:
X: szükséges
*: értelemszerűen az adott helyen engedélyezett szakma specialitásaira figyelemmel
5. Felelősségbiztosítás kötése
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a működési feltételként minden egészségügyi szolgáltató számára kötelezővé teszi a felelősség biztosítási szerződés megkötését, annak érvényes, hatályos meglétét. E szerződés hiányában a szolgáltató Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) működési engedélyt nem kaphat, illetve amennyiben felelősség biztosítási szerződésé megszűnik, és helyette nincs új, úgy működési engedélyét kötelező visszavonni.
6. Működési engedély kérése
Egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. A működési engedélyre vonatkozó kérelmet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.) kell benyújtani, amennyiben a következő egészségügyi szolgáltatás valamelyikét kívánja végezni:
Kérelem
A kérelem benyújtható írásban és természetes személy esetén szóban is. Ez utóbbi esetben a hatóság ügyintézője a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel. A kérelemben fel kell tüntetni:
Helyszíni szemle
Ha az egészségügyi államigazgatási szerv az engedélyezési eljárásban helyszíni szemlét nem tartott, az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének bejelentésétől számított nyolcvan napon belül helyszíni ellenőrzést tart a tárgyi feltételek meglétének megvizsgálása érdekében. Ennek során ellenőrizni kell, hogy
7. Jogszabályoknak megfelelő működtetés
Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében foglaltak szerinti működését az NNGYK rendszeresen ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy
A működési engedély visszavonása
Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja, ha
A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. szakorvosok körében végzett felmérése szerint hazánkban 10-ből átlagosan 4 doktor kínál privát egészségügyi szolgáltatást. Ha arra az elhatározásra jutottunk, hogy magánrendelot szeretnénk nyitni, hogyan kezdjünk hozzá?
1. Cégalapítás, egyéni vállalkozás. A magánrendelés lehetséges gazdasági formái
Mielőtt magánpraxist nyitna, el kell gondolkodni azon, hogy Önnek melyik gazdálkodási forma a legmegfelelőbb. A magánrendelés is egyfajta vállalkozás, amely megkívánja, hogy lehetőleg a legmegfelelőbb formában kezdjünk hozzá, bár a későbbiekben átalakulás útján ez módosítható. El kell dönteni, hogy egyéni egészségügyi vállalkozóként, vagy valamilyen gazdasági társaságot létrehozva kezdi el a működést.
Egyéni egészségügyi vállalkozó
Az egyéni vállalkozás sajátos formája az egyéni egészségügyi vállalkozó, ebben az esetben a magánorvos, a saját nevében és kockázatára nyújtja a működési engedélyében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat. Az egyéni egészségügyi vállalkozó köteles személyesen közreműködni az egészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásában. Az egyéni egészségügyi vállalkozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint alkalmazottat foglalkoztathat. Az egyéni egészségügyi vállalkozó által alkalmazott szakirányú szakképesítéssel nem rendelkező személy egészségügyi szolgáltató tevékenységet csak akkor végezhet, ha szakmai tevékenységének közvetlen irányítását az egyéni egészségügyi vállalkozó vagy az általa alkalmazott megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy látja el. Az egyéni egészségügyi vállalkozás folytatásához szükséges szakképesítés meglétét a működési engedélyezés során az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálja.
Egyéni cég
Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy egyéni céget alapíthat. Az egyéni cég jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cégnek – az törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Az alapításhoz közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag – jogszabályok keretei között – szabadon állapíthatja meg. Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat. Erről cég alapító okiratában köteles nyilatkozni.
Társas vállalkozási formák
A közkereseti (kkt.) és a betéti (bt.) társaság
Mindkét társasági forma a tagok személyes együttműködését kívánja meg. Az ilyen társaságok általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő, a szó szoros értelmében vett kisvállalkozások, ahol igen fontos a tagok között az egyetértés, a kölcsönös bizalom. A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. A betéti társaság elnevezést – vagy annak “bt.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A közkereseti (és a betéti) társaság nem rendelkezik ugyan jogi személyiséggel, de saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, így tulajdonszerzési, szerződéskötési és perképességgel, azaz jogalanyisággal rendelkezik. A közkereseti és a betéti társaság alapításának első mozzanata a társasági szerződés megkötése. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellen jegyzi. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a kkt. tagjai (bt. beltagjai) saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Ezen társasági formák előnye, hogy nincs alaptőke minimum elő írva, ezért igen népszerű a vállalkozások között.
Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzs betétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A korlátolt felelősségű társaságnak két általánosan kötelező szervezeti egysége van. Az egyik a taggyűlés, vagyis a tagok összességének ügy döntő testülete, amely a társaság legfőbb döntéshozó szerve, a másik pedig az ügyvezető (vagy több személy megválasztása esetén: ügyvezetők), aki(k) a társaság képviseletét látja (látják) el, valamint intézi(k) a társaság ügyeit. Ezen kívül az esetek többségében felügyelő bizottságot és könyvvizsgálót is választanak, bár ez nem minden esetben szükséges. A társaság teljes felelősséggel – egész vagyonával – tartozik tartozásaiért a hitelezők felé. A tagok felelőssége ezzel szemben korlátozott, mert – bizonyos törvényi kivételektől eltekintve – csak törzsbetétjük összegéig tartoznak helyt állni a társasággal szembeni követelésekért. A tag a társasággal szemben felel a törzsbetét szolgáltatásáért, valamint az esetlegesen a társasági szerződésben előírt pótbefizetések és vállalt mellékszolgáltatások teljesítéséért. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 500 000 forintnál, amely a tagok pénzbeli és nem pénzbeli (apport) vagyoni hozzájárulásából tevődik össze. Ezen társasági forma előnye, hogy a tagok felelőssége korlátozott, a bejegyzéshez szükséges cégeljárás is sokat egyszerűsödött.
A részvénytársaság (rt.)
A részvénytársaság (rt.) töké befektető társaság, alapítható és működtethető zártkörűen és nyilvánosan. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. A hitelezőkkel szemben maguk az rt. részvényesei nem felelnek, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. Az alaptőke valójában az összes részvény névértékének összege. Az alaptőke összege nyilvánosan működő részvénytársaság esetében nem lehet kevesebb mint 20 millió forint, zártkörűen működő részvénytársaságnál nem lehet kevesebb mint 5 millió forint.
2. Névválasztás
Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie. Ha a működést végző vállalkozás az egészségügyi szolgáltatást nem fő tevékenységként végzi, úgy a szervezeti egység (rendelő, klinika) megnevezésének kell az általa nyújtott egészségügyi tevékenységet kifejeznie. Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania, az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást. A ,,klinika” elnevezést kizárólag felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely a progresszív ellátás (Eütv. 75. §) felső szintjén és a területi ellátási kötelezettség keretében nyújtott gyógyító-megelőző feladatain keresztül biztosítja az adott egészségügyi szakterület – elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló – graduális, illetve posztgraduális oktatását, továbbá részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e szakterületen kutatómunkát végez. Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát (szakmákat), továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét. Aki egészségügyi közszolgáltatás mellett magán egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét. A díj ellenében végzett tevékenységeket és azok díját, a szolgáltató köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mertekéről.
3. Rendelő helyiségének kiválasztása (adásvétel, bérlet)
Attól függően, hogy Ön milyen egészségügyi szolgáltatást kíván folytatni, olyan helyiséget kell választania, amely az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendeletben előír feltételek biztosításához megfelelő. (Lsd. Személyi, tárgyi minimum feltételek biztosítása menüpont!) Figyelembe kell venni, hogy hány darab és milyen típusú helyiségre, pl: vizesblokkal ellátott helyiségre stb. van szükség az adott ellátás szabályszerű működtetéséhez.
4. Személyi, tárgyi minimum feltételek biztosítása
Az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételeket a szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor és a működés során folyamatosan biztosítani kell.
Minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítani kell:
a) a négyszemközti konzultációt is lehetővé tevő rendelő helyiséget, amelyben
aa) az adott egészségügyi szolgáltatásra előírt tárgyi feltételek használata, illetve szakszerű tárolása – ideértve a gyógyszerek, a mérgező hatású anyagok és a veszélyes hulladék tárolását is – biztosított,
ab) rendelkezésre áll a beteg fektetésére alkalmas vizsgálóágy,
ac) a beteg-ellátását végző egészségügyi dolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség és a szükséges bútorzat biztosított;
b) a rendelő helyiséggel közvetlen kapcsolatban levő, vagy azon belül elkülönített öltöző területet, kivéve, ha az ellátás jellegéből adódóan a beteg fizikális vizsgálata nem szükséges;
c) váróhelyiséget;
d) kézmosási lehetőséggel ellátott mellékhelyiséget;
e) az egészségügyi dokumentációnak az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerinti tárolását, illetve kezelését. A diagnosztikus háttér – amennyiben nincs eltérő rendelkezés – más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján is biztosítható. Egy adott szakrendeléshez szükséges tárgyi feltételek úgy is biztosíthatóak, ha azonos telephelyen, azonos rendelési időben ugyanazon szolgáltató másik szervezeti egységében ezek igénybe vehetően rendelkezésre állnak. 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az egyes egészségügyi szakmáktól független általános minimumfeltételeket.
Az egészségügyi szolgáltatók tevékenységéhez szükséges – engedélyezett egészségügyi szakmáktól független – általános minimum követelmények:
A szolgáltatók szakmáktól független feladatai: A járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a betegellátás folyamatossága érdekében az engedélyezett szakmák mindegyike számára biztosítja a (az)
- intézmény tisztaság, takarítás,
- sterilizálás, textiltisztítás, szennyes- és tisztaruha kezelés,
- egyes fertőző betegségek esetén szükséges elkülönítés és egyéb járványügyi intézkedés,
- intézményen belüli betegszállítás,
- gyógyszerellátás,
- veszélyes hulladék kezelés és tárolás,
- egészségügyi dokumentációs, nyilvántartási és adatvédelmi rendszer feltételeit.
Az egészségügyi szolgáltatónál működő járóbeteg-rendelés a következő feltételeket biztosítja:
| I. Személyi feltételek: különböző szakrendelésektől függően, külön-külön kerül meghatározásra | |
| II. Tárgyi feltételek | |
| 1. Helyiségek | |
| rendelő helyiség | X |
| elkülönítő helyiség, kegyeleti szoba | X* |
| 2. Felszerelések | |
| vizsgáló ágy/szék | X |
| vizsgáló lámpa | X |
| bútorzat | X |
| hideg-meleg vizes orvosi csaptelep fertőtlenítési és kéztörlési lehetőséggel | X |
| vérnyomásmérő, vérnyomásmérő mandzsettasor | X |
| motoros szívó | X* |
| EKG (hordozható) | X* |
| sterilizátor (helyszínen történő sterilizálás esetén) | X* |
| hűtőszekrény | X |
| számítógép | X |
| telefon | X |
| fűtés, világítás | X |
| 3. Egyéb eszközök | |
| fonendoscop | X |
| nyelvlapocok | X* |
| reflexkalapács | X* |
| pupillavizsgáló lámpa/szemtükör | X* |
| lázmérő/felhőméről | X |
| sebészeti ollók | X* |
| sebészeti csipeszek | X* |
| érfogó | X* |
| idegentestfogó, gombos szonda | X* |
| száj terpesztő | X* |
| nyelvfogó | X* |
| ujj védő (fém) | X* |
| gyomormosó szett | X* |
| beöntő készlet | X* |
| vesetál | X |
| leszorítógumi | X* |
| méroszalag | X* |
| vizeletvizsgálati gyorsteszt és kémcsövek | X* |
| kémcső állvány | X* |
| vizelet gyűjtő edény | X* |
| személymérleg/ csecsemőmérleg | X* |
| magasságmérő | X* |
| egyszer használatos fecskendők különböző méretben | X |
| egyszer használatos injekciós tűk különböző méretben | X |
| egyszer használatos katéterek különböző méretben | X* |
| különböző méretű steril és nem steril kötszerek | X |
| a vércukor meghatározáshoz eszköz/pl. D-kont) | X* |
| egyszer használatos gumikesztyűk és gumiujjak | X |
Jelmagyarázat:
X: szükséges
*: értelemszerűen az adott helyen engedélyezett szakma specialitásaira figyelemmel
5. Felelősségbiztosítás kötése
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a működési feltételként minden egészségügyi szolgáltató számára kötelezővé teszi a felelősség biztosítási szerződés megkötését, annak érvényes, hatályos meglétét. E szerződés hiányában a szolgáltató Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) működési engedélyt nem kaphat, illetve amennyiben felelősség biztosítási szerződésé megszűnik, és helyette nincs új, úgy működési engedélyét kötelező visszavonni.
6. Működési engedély kérése
Egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. A működési engedélyre vonatkozó kérelmet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.) kell benyújtani, amennyiben a következő egészségügyi szolgáltatás valamelyikét kívánja végezni:
- fekvő beteg-szakellátás,
- mentés,
- betegszállítás,
- vérellátás,
- haemodialízis,
- sejt- és szövetbanki, biobanki tevékenység,
- intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenység
Kérelem
A kérelem benyújtható írásban és természetes személy esetén szóban is. Ez utóbbi esetben a hatóság ügyintézője a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel. A kérelemben fel kell tüntetni:
- a kérelmező adatai (név, telephely)
- amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatást nem saját tulajdonában lévő ingatlanban végzi, a tulajdonos nevét, székhelyét, az ingatlan (ingatlanrész) használatának jogcímét;
- az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési időt és a betegek részére rendelkezésre állás idejét;
- az ellátni kívánt egészségügyi szakma (szakmák) megnevezését, megjelölve az ellátási formát és az ellátási szintet is;
- a kérelemben foglalt egészségügyi szakmától és ellátási formától függően az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel módját;
- ha az egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatások egy részét más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak közreműködésével nyújtja a betegnek,
- a külön jogszabály szerint gyógyászati segédeszköznek minősülő termék forgalmazására, kölcsönzésére, javítására irányuló tevékenység esetén azt, hogy sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült vagy méretre igazított segédeszközt fog forgalmazni, kölcsönözni, illetve javítani.
- ha az egészségügyi közszolgáltatásáért felelős szerv az egészségügyi ellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás vagy szerződés útján teljesíti, az erre vonatkozó megállapodást, szerződést (előszerződést),
- közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevétele esetén a közreműködésről szóló szerződést (előszerződést),
- az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételek – ideértve az ingatlant is – használatának jogcímét igazoló iratot (pl: tulajdoni lap, bérleti szerződés),
- az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződése másolatát,
- a kérelmező szervezet létesítő okiratát,
- az ellátni kívánt egészségügyi szakmák – ehhez rendelve ellátási formák és szintek – szerint részletezve az ellátásukhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek meglétéről szóló nyilatkozatot,
- a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn a működési engedély kiadásának kizáró okai.
| I. | Egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos igazgatási szolgáltatások | |
| I.1. | Egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás | |
| I.1.1. | Alapellátást végző egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás | 30 000 Ft |
| I.1.2. | Járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás: | |
| I.1.2.1. | Rendelőintézet engedélyezési eljárás | 70 000 Ft |
| I.1.2.2. | Egyéb járóbeteg-szakellátás engedélyezési eljárás | 35 000 Ft |
| I.1.3. | Fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás: | |
| I.1.3.1. | Fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás (400 ágyszámig) | 80 000 Ft |
| I.1.3.2. | Fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás (401-tol 800 ágyszámig) | 100 000 Ft |
| I.1.3.3. | Fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás (800 ágyszám feletti egészségügyi szolgáltató esetén) | 130 000 Ft |
| I.1.4. | Egyéb egészségügyi szolgáltató tevékenység megkezdéséhez szükséges működési engedélyezési eljárás | 30 000 Ft |
| I.1.5. | Működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást érint ő – módosítása (helyszíni szemle nélkül) | 20 700 Ft |
| I.1.6. | Működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást érintő – módosítása (helyszíni szemle lefolytatásával) | 30 000 Ft |
| I.1.7. | Működési engedély – szakmát vagy szolgáltatást nem érintő – adatváltozás miatti módosítása | 10 000 Ft |
| I.2.1. | Működtetési jog (praxisjog) engedélyezési eljárás | 16 000 Ft |
| I.2.2. | Működtetési jog (praxisjog) engedélyének módosítása | 4 000 Ft |
| I.3. | Gyógyszerellátással kapcsolatos eljárások: | |
| I.3.1. | Személyes gyógyszertár működtetési jog (személyi jog) engedélyezése | 21 000 Ft |
| I.3.2. | Személyes gyógyszertár működtetési jog (személyi jog) engedély módosítása | 5 000 Ft |
| I.3.3. | Gyógyszertár létesítési és működési engedélyezési eljárás | 64 500 Ft |
| I.3.4. | Gyógyszertár működési engedélyének módosítása | 25 900 Ft |
| I.3.5. | Gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazásának engedélyezése | 30 000 Ft |
Helyszíni szemle
Ha az egészségügyi államigazgatási szerv az engedélyezési eljárásban helyszíni szemlét nem tartott, az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének bejelentésétől számított nyolcvan napon belül helyszíni ellenőrzést tart a tárgyi feltételek meglétének megvizsgálása érdekében. Ennek során ellenőrizni kell, hogy
- az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt egészségügyi szakmára vonatkozó személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek,
- az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e az építésügyi, szakmai és közegészségügyi előírásoknak,
- az egészségügyi szolgáltató rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel.
7. Jogszabályoknak megfelelő működtetés
Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében foglaltak szerinti működését az NNGYK rendszeresen ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy
- az egészségügyi szolgáltatónál nem állnak rendelkezésre a működési engedély kiadásakor meglevő feltételek, a működési engedélyt kiadó szerv határidő kitűzésével kötelezi a szolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére,
- az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben megjelölt egészségügyi szolgáltatásokat a működési engedélyben foglaltaktól eltérően látja el, a működési engedélyt kiadó szerv határidő kitűzésével kötelezi az engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésre,
- a szolgáltatás nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak, az intézet megteszi a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket.
A működési engedély visszavonása
Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja, ha
- azt az egészségügyi szolgáltató kéri,
- az egészségügyi szolgáltató megszűnik,
- az egyéni vállalkozói tevékenyég folytatására való jogosultsága megszűnik,
- az egyéni vállalkozót törölték az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók muködési nyilvántartásából,
- az egészségügyi szolgáltató már nem felel meg a működési engedélyhez szükséges feltételeknek, és a kitűzött határidőre a hiányosságokat nem szüntette meg,
- az egészségügyi szolgáltató tevékenységét nem a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi, és a kitűzött határidőre sem tett eleget a működési engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésnek,
- az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szolgáltatást nyújt, és a kitűzött határidőre sem kérte a működési engedélye módosítását,
- az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik érvényes felelősség biztosítási szerződéssel,
- az egészségügyi szolgáltató bejelentés nélkül legalább hat hónapja szünetelteti a tevékenységét,
- a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti.
