A kormánymegbízott rámutatott: a magyar lakosság egészségi állapota nem éri el azt a szintet, ami az ország gazdasági-társadalmi helyzete alapján elvárható lenne.
Az „Egy lépés az egészségünkért – Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja” című projekt szegedi nyitórendezvényén Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott úgy fogalmazott: ez a nagyszabású összefogás alkalmas arra, hogy számottevő eredményt érjünk el megyénkben az egészségtudatos magatartás népszerűsítése terén. Bár vannak már biztató jelek, amelyek arra utalnak: terjed az önmagunkkal szembeni felelősségteljesebb gondolkodás, de még mindig késni látszik az az átfogó szemléletváltás, amelynek köszönhetően jelentősen javulhatna a magyar lakosság egészségügyi helyzete – vélekedett.
A kedvező adatok ellenére további javulás szükséges
Beszédében kitért rá, az eredmények már kimutathatók: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes, halálozásokat és halálokokat vizsgáló 2014-es kiadványából kiderül, hogy hazánkban meredeken emelkedik a születéskor várható élettartam. Beszédes adat, hogy egy 2012-ben Magyarországon született gyermek 3,7 évvel remélhet hosszabb életet, mint 2000-ben született társa. Magyarország történetében még soha nem volt ilyen magas, 75 év a születéskor várható élettartam. Örvendetes az is, hogy az utóbbi 13 évben a felére csökkent a csecsemőhalálozás aránya, és a 40–59 évesek halálozási aránya is jelentősen mérséklődött. Kevesebb fiatal lesz öngyilkos, és körükben csökken a daganatos megbetegedések száma is. Míg az ezredforduló évében Magyarországon több mint 135 500-an vesztették életüket, addig 2011 óta 130 000-re csökkent az elhunytak száma. Legutóbb csaknem negyven éve mértek hasonló adatot.
„A kedvezően alakuló mutatók ellenére igaz sajnos az a tény is, hogy a betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok még így is rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott visegrádi országokhoz viszonyítva is. Ezek az egymásnak ellentmondó, ugyanakkor valós tendenciák közös gondolkodásra késztetik a népegészségügy területén munkálkodókat és döntésre a jogalkotót. De mindenképpen fontos tisztázni: mihez képest jó vagy rossz a helyzet, milyen irányban célszerű erőfeszítéseket tenni, hogy elébe menjünk egy kedvező fordulatnak?” – jelentette ki a kormánymegbízott. Hozzátette: a gazdasági és az egészségi állapotra vonatkozó mutatók közötti összefüggések vizsgálata azt igazolja, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nem éri el azt a szintet, ami az ország gazdasági-társadalmi helyzete alapján elvárható lenne.
„Ez az a szempont, ami megalapozza a döntéshozók szándékát és a jelenlegi programban együttműködő konzorciumi partnerek közös gondolkodását. Az adott gazdasági-társadalmi helyzet ismeretében kell minél többet megtennünk azért, hogy ami javulás elvárható, az történjen is meg. Hiszen nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy a társadalom valamennyi területére kiterjedő, az egészségügy vezetésével végrehajtott átfogó programokkal jelentősen javítható a lakosság egészsége”
– szögezte le.
A jól működő egészségügyi intézményrendszer kormányzati prioritás
A folyamat – jelentette be – szerencsére elindult: kormányzati prioritás egy fenntartható, jól működő egészségügyi intézményrendszer kialakítása. Ezért készült el nemrégiben az alapellátásról szóló törvény, amit a Parlament ez év július 16-án el is fogadott, és amely kimondja, hogy a népegészségügyi szemlélet erősítése érdekében, a települési önkormányzatoknak az egészségfejlesztési irodák bevonásával gondoskodniuk kell a települési egészségterv kidolgozásáról és megvalósításáról. A megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lép hatályba. Emellett a hazai egészségügyi intézmények infrastruktúrája az elmúlt években az uniós forrásoknak köszönhetően jelentősen javult. 2007 és 2013 között 500 milliárd forintot sikerült a fejlesztésre fordítani, ez több mint a duplája annak, amit erre a célra az azt megelőző húsz év alatt költöttek. Mindezeken felül a 2015-ben megfogalmazott egészségügyi stratégiában kiemelt helyen szerepel a megelőzés és a szűrés, illetve az elmúlt években jelentős egészségpolitikai lépések történtek főleg a daganatos megbetegedések megelőzése, korai felismerése érdekében. Ilyen jelentős egészségpolitikai lépés és egyben az elsődleges prevenciót szolgáló döntés volt a dohányzásellenes jogszabályok elfogadása a chipsadó bevezetése, a méhnyakrák megelőzésére szolgáló HPV-oltás bevezetése a fiatal lányok esetében, valamint az egészséges táplálkozást segítő közétkeztetési szabályok.
A másodlagos prevenciós elemek közé tartoznak – folytatta Juhász Tünde – a szűrőprogramok, amelyek konkrét, elsősorban daganatos megbetegedések korai felismerését szolgálják Tavaly méhnyakrákszűrésben az országban 45 ezer, 25 és 65 év közötti nő vett részt, és az egészségügyi személyzet, azaz a védőnők képzése révén már az 5 ezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken is el tudják végezni ezt a szűrővizsgálatot. Az egészségügyért felelős államtitkárság szándéka az, hogy emelkedjen az emlődaganatok szűrésére is, a 45 és 65 év közötti nők körében. Az a cél, hogy a jelenlegi 50 százalékos átszűrtségi rátát 60 százalékra emeljék, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nők a jelenleginél nagyobb számban éljenek az ingyenes vizsgálat lehetőségével.
Vastagbélrák-szűrési program indult Csongrád megyében
„Egy új szűrővizsgálat bevezetése is előkészítés alatt áll. Örvendetes, hogy megyénk azon négy között van, ahol útjára indult a vastagbélrák-szűrési program: Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád megyében hazai finanszírozás nyomán, Csongrád megyében pedig egy európai uniós pilotprojekt keretében végeztek ilyen vizsgálatokat. Ennek tapasztalatait is felhasználva született a döntés, hogy 2018 végére az egész ország területén megszervezik a rizikócsoportok szűrővizsgálatát” – mondta el.
Juhász Tünde ugyanakkor hangsúlyozta: az eredményes népegészségügyi tevékenységhez önmagában nem elegendő a kormányzati akarat. Mindig szükség van a helyi szakemberek elkötelezettségére is, hogy sikerre lehessen vinni a szemléletformálás ügyét.
„A lakosság egészére hatással lenni ugyanis csak úgy lehet, ha az ellátórendszer, szakmai szervezetek, az önkormányzatok, a hatóság és a civil szervezetek egyaránt segítik az egészségtudatosság terjesztését. Öröm a számomra, hogy a most induló Csongrád megyei programban az egyébként népegészségügyi feladatokat hivatalból végző főosztályunk is részt vesz, a megye hét járására kiterjedően. Hiszem, hogy munkatársaink erőfeszítése, amellyel az év minden napján hirdetik az önmagunk testi és lelki egészségével kapcsolatos felelősségteljes gondolkodást, a következő három hónapban a programban résztvevők segítségével felerősödik. Minden olyan programot, amely ilyen összefogást teremt, és e cél érdekében tesz konkrét lépéseket, csak üdvözölni lehet. Biztos vagyok abban, hogy minden olyan forint, ami az egészséges életmódot, a mozgást népszerűsíti, vagy a betegségek megelőzésnek bármilyen módját szolgálja, sokszorosan megtérül” – fogalmazott a kormánymegbízott.
Végezetül arról szólt, bízik benne, hogy a Csongrád megye minden településén megvalósuló egészségprogramok és szűrővizsgálatok segítenek megértetni és elfogadtatni az itt élőkkel, hogy a hosszabb és jobb minőségű élethez a helytelen életmód tartós megváltoztatása a kulcs. Ezt a viselkedésváltozást azonban nem adják receptre. Azt nekünk, magunknak kell elhatároznunk, hiszen ahogyan Shakespeare fogalmaz:„Testünk a kert, akaratunk a kertész.”
További információk: https://www.facebook.com/egylepesazegeszsegunkert
Sajtókapcsolat:
Gyarmati Zoltán
ügyvezető
Csongrád Megye Fejlesztéséért Nonprofit Kft.
PROJEKTMENDZSER
Tel.: +36-20 / 999-58-68
E-mail: gyarmati@csongrad-megye.hu.
A kommunikációért felelős cég a Positive Health & Care Kft, tájékoztatást nyújt: Horváth Krisztina. hello@positive.hu
