Egy lépés az egészségünkért 1. – B. Nagy László: A kormány elkötelezett az egészségügy fejlesztése mellett

A jelenlegi kormányprogramok fontos eleme a lakosság egészségtudatos magatartásának formálása és a népegészségügyi célzatú szűrések népszerűsítése – mondta el a megyei fejlesztési biztos.

Az „Egy lépés az egészségünkért – Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja” című projekt szegedi nyitórendezvényén B. Nagy László, Csongrád megye fejlesztési biztosa kijelentette: a kormány hosszú távú programjának egyik legfontosabb területe az egészségügyi rendszer, illetve az egészségügyi szolgáltatások átalakítása.

„A 2015-ben megfogalmazott egészségügyi stratégiában kiemelt helyen szerepel a megelőzés, illetve már az elmúlt években is jelentős egészségpolitikai lépések történtek egyrészt elsődleges prevenciós intézkedések terén, ilyen volt például

a dohányzásellenes jogszabályok megfogalmazása, a méhnyakrák megelőzésére szolgáló HPV-oltás bevezetése a fiatal lányok esetében, valamint az egészséges táplálkozást segítő közétkeztetési szabályok,

továbbá a másodlagos prevenció területén olyan szűrőprogramok, amelyek konkrét, elsősorban daganatos megbetegedések korai felismerését szolgálják. Ezen kormányprogramok nagyon fontos eleme az ebben a TÁMOP-pályázatban is szereplő célok elérése, mint a lakosság egészségtudatos magatartásának formálása és a népegészségügyi célzatú szűrések népszerűsítése – Csongrád megye hosszú távú egészségfejlesztési programjának megalapozása” – mondta el az országgyűlési képviselő.

Beszámolt róla: az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kétévenként készít a tagállamok kormányzásáról és egyes közszolgáltatásairól átfogó elemzést. A 2013-as kiadvány a közigazgatás működését elemezte, az idei pedig az államháztartási folyamatok mellett az oktatás és az egészségügy trendjeit vizsgálta. A jelenlegi elemzésben kiemelték, hogy jelentős mértékben növekedett Magyarországon a várható élettartam (3,3 évvel). A várható élettartam és az egy főre jutó egészségügyi kiadások közötti egyszerű korreláció B. Nagy László szerint arra utal, hogy Magyarországon alacsonyabb a várható élettartam annál, mint ami az egészségügyi kiadások mértéke alapján „bejósolható“ lenne.

Néhány eredményt említett még a friss tanulmányból. „A csecsemőhalálozási arányszám mindkét nem esetében folyamatosan javul. A heveny infarktus ellátásában a fejlettebb országok adatait közelíti hazánk. Országunkban példaértékűen alakult ki egy olyan, heveny koszorúér-szindrómákra specializált progresszív ellátási rendszer, amelynek köszönhetően a szívinfarktusban elhunytak száma az elmúlt tíz évben felére csökkent. A prevenció előtérbe helyezése a mammográfiás vizsgálatok számának kedvező alakulásában is látható (a kelet-közép-európai országok viszonylatában csak Csehország áll kedvezőbben), csökken az emlődaganatok miatti halálozás” – sorolta.

Úgy folytatta: a népegészségügyi fókuszú „Egészséges Magyarország 2014-2020” ágazati stratégia az egészségben eltöltött életévek számának 2020-ig 2 évvel történő növelését célként nevesíti. Az EFOP, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évi éves fejlesztési kerete tartalmazza a Komplex népegészségügyi szűrések program finanszírozását. Több átfogó népegészségügyi fejlesztési program indul: a gyermekek egészséges fejlődésének feltételeit egészségügyi oldalról biztosító projekt, a lakosság környezet-egészségügyi terheivel kapcsolatos intézkedések, a keringési betegségek megelőzése, a lelki egészség támogatása, valamint a népegészségügyi intézményrendszer helyi kapacitásainak fejlesztése.

„A kormány a 2020-ig terjedő időszakban

15 milliárd forintot fordít egészségügyi prevencióra operatív programok keretében. Az a cél, hogy a kormányzati támogatással induló prevenciós programok eredményeképpen tíz százalékkal kevesebb ember haljon meg népbetegségekben. Az operatív program elindulása után 2015-ben a felhasználható összeg 4,6 milliárd forint.

Konkrétan az egészségügy terén az uniós fejlesztésekből megvalósított területi ellátási különbségek kiegyenlítése a fejlesztési szempontokon átívelő prioritás. Az alapellátási fejlesztések esetében a kistérségek legrosszabb helyzetű 50%-ába irányult a fejlesztési források 79,2%-a, és ettől nem sokkal marad el a járóbeteg-szakellátási fejlesztések célzása (74,4%). A fekvőbeteg-ellátás esetében is érzékelhető kisebb mértékű területi célzás: itt a források 56,5%-a jutott az elmaradott térségeknek. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében több ágazatközi program fut a lemaradás csökkentésére, melynek egészségügyi vonatkozású intézkedései a TÁMOP 6.1.4 és TÁMOP 6.1.2 programok, valamint a tartósan betöltetlen körzetekkel kapcsolatos intézkedések” – szögezte le B. Nagy László, aki minden résztvevőnek sikeres munkát kívánt, egyúttal megígérte, számíthatnak a segítségére a projekt folytatását illetően is.

További információk: https://www.facebook.com/egylepesazegeszsegunkert
Sajtókapcsolat:
Gyarmati Zoltán
ügyvezető
Csongrád Megye Fejlesztéséért Nonprofit Kft.
PROJEKTMENDZSER
Tel.: +36-20 / 999-58-68
E-mail: gyarmati@csongrad-megye.hu.
A kommunikációért felelős cég a Positive Health & Care Kft, tájékoztatást nyújt: Horváth Krisztina. hello@positive.hu

Press ESC to close