Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) az egészségügy számos területén utat tört magának, és jelenleg nemcsak a diagnosztikában vagy a terápiás döntések támogatásában játszik fontos szerepet, hanem egyre hangsúlyosabban jelenik meg az ellátásszervezés, az adminisztratív folyamatok és a betegutak optimalizálásának területén is. Az MI-alapú megoldások segítségével gyorsabbá, hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá válik a betegellátás menedzsmentje: legyen szó időpontfoglalásról, anamnézis-feldolgozásról vagy a személyzet és erőforrások optimális elosztásáról. Az automatizált folyamatok nemcsak a humán erőforrást tehermentesítik, hanem hozzájárulnak a minőségbiztosításhoz és a páciensélmény javításához is.
Szakértőket, a szolgáltatói oldal szereplőit kérdeztük a nem terápiás célú MI-alapú iparági megoldásokról: Horváth Krisztina, a Positive Health&Care ügyvezetője; Király Gyula, a Hospitaly. társtulajdonosa, ügyvezetője; Petrovics Tamás, a XUND társalapító igazgatója és Szilágyi Márk, a Daktela magyarországi ügyvezetője nyilatkozott a témában, valamint kíváncsiak voltunk Szalóczy Nóra MI-szakértő meglátásaira is.
Az MI már nem csupán technológiai ígéret, hanem működési alapelv
Az utóbbi években egyre több hírt lehetett hallani a mesterséges intelligencia (MI vagy AI – Artificial Intelligence) alapú fejlesztésekről, és úgy érezzük, hogy a mindennapi feladatok részévé vált a hazai magánegészségügyben is, ahol gyökeresen átalakult a gondolkodásmód: a hagyományos működés helyét fokozatosan átvették az adatvezérelt, digitálisan támogatott rendszerek, ezek között pedig kiemelt szerepet kapott az MI. A beteg már nem pusztán ellátást igénylő személy, hanem aktív döntéshozó fogyasztó. Ez új kihívásokat és még több lehetőséget teremt az egészségügyi szolgáltatók számára. Ebben a közegben az MI nem technológiai luxus, hanem működési alapelv, a modern páciensélmény nem extra többlet, hanem elvárás – véli Horváth Krisztina, a Positive Health&Care ügyvezetője. Az MI lehetőség arra is, hogy még inkább érvényesüljön az emberi oldal. Az automatizált rendszerek ugyanis értékes időt szabadítanak fel az orvosok és a munkatársak számára, amit valódi emberi jelenléttel tölthetnek meg. Végső soron az MI nem kiváltja az emberi kapcsolatokat, hanem támogatja azokat.
Az nem kérdés, hogy az MI már jelentős hatással van a magánegészségügyre, a diagnosztikai megoldások mellett a kommunikáció és adminisztráció területén is kiemelkedő szerepet tölt be. Szilágyi Márk, a Daktela magyarországi ügyvezetője elmondta: a saját fejlesztésű platformunkon keresztül azt látjuk, hogy az egészségügyi szolgáltatók egyre inkább terveznek az AI-alapú megoldásokkal a betegekkel való kommunikáció optimalizálásában, valamint az időpontfoglalásokban és a belső folyamatok automatizálásában. A szlovákiai Bory kórház példája is jól mutatja, hogy a fejlett kommunikációs platformok növelik az ellátás hatékonyságát, illetve itthon is egyre több szereplővel dolgozunk együtt ezen megoldások bevezetésében – tette hozzá a jelenleg 9 országban jelen lévő, közel 200 fős szakértői csapattal és több mint 1300 ügyféllel rendelkező globális technológiai vállalat hazai vezetője.
Szalóczy Nóra AI-szakértő nem vitatja: valóban vannak konkrét példák, mind nagyobb, mind kisebb intézményeknél, ezek azonban egyelőre szigetszerű innovációk, nem pedig széles körben beágyazott megoldások, az MI jelenléte elsősorban úttörő projektekben nyilvánul meg, és távolról sem tekinthető általános gyakorlatnak. A mesterséges intelligencia térnyerését tehát könnyen túlértékelhetjük, ha nem vesszük figyelembe, hogy az egészségügy, különösen Magyarországon az MI-alkalmazás területén még korai adaptációs szakaszban jár – tette hozzá a szakértő.
A magánegészségügy már érzékelhetően profitál a modern megoldásokból, például automatizált betegkommunikáció és időpontfoglalás, digitális sürgősségi osztályozási rendszer (triázs) – vélekedik a kérdésben Petrovics Tamás, az osztrák és magyar központokkal rendelkező, egészségügyi technológiai startup vállalkozás, a XUND Solutions társalapító igazgatója, aki hasonlóan az AI-szakértőhöz úgy tapasztalja: bár az egészségügy világszinten és itthon is egyre nyitottabb az MI-alapú megoldásokra, az ágazat, különösen annak szabályozottsága és kockázatérzékenysége miatt lassabban halad az áttörések felé, mint például a pénzügyi – vagy a marketingszektor.
Király Gyula, az egészségügyi informatikai fejlesztő és szolgáltató vállalat, a Hospitaly ügyvezetője úgy tapasztalja, hogy az MI hatása különbözőképpen érintette meg a magánegészségügy szereplőit. Van, aki csodavárással tekint rá, van, aki úgy gondolja, hogy minden problémájára megtalálta a megoldást. Ezen felül minden magánegészségügyi szolgáltató érdekelt abban, hogy csökkentse az egyre magasabb bérköltségeit, így megoldást jelenthetnek ezek a fejlett rendszerek. Bármely vállalkozás, amelyik jelenleg ilyen fejlesztéseket hirdet, biztos sikereket érhet el a hazai piacon.
MI: folyamatosan bővül az alkalmazások területe
Azok az MI-alapú megoldások kerülnek előtérbe, amelyek közvetlenül javítják a működési hatékonyságot és a páciensélményt. A gyakorlati alkalmazások köre egyre bővül, de három kulcsterület már most is jól látható: az ellátásszervezés, a kommunikáció és az adminisztráció. Az intelligens időpontfoglaló rendszerek valós időben képesek reagálni a kapacitáskihasználtság változásaira, miközben minimalizálhatják a no-show arányt, illetve támogatják a gyors betegáramlást. Ezek a rendszerek operatív szinten is optimalizálják a humán és technikai erőforrások elosztását. A háttérfolyamatokban szintén látványos az előrelépés: a dokumentumkezelés, az időpontmenedzsment vagy az erőforráselosztás is egyre gyakrabban MI-rendszerekre támaszkodik. A 0-24 órás elérhetőségű MI-chatbotok és virtuális asszisztensek mára alapfunkcióvá váltak számos intézményben. A páciensek kérdéseire válaszolnak, tüneteket szűrnek ki és időpontot is foglalnak, mindezt valós időben. Ez nemcsak az ügyfélszolgálat terhét csökkenti, hanem felgyorsítja a kommunikációs ciklust is – sorolja az alkalmazási területeket az egészségügyi marketinggel foglalkozó vállalkozás vezetője, Horváth Krisztina.
Szalóczy Nóra AI-szakértő, egészségszociológus is azt tapasztalja, hogy a legelterjedtebb megoldások közé tartoznak a chatbotok és virtuális asszisztensek, amelyek a páciensekkel folytatott kommunikációt segítik. Ezeket nemcsak a nagy magánegészségügyi hálózatok vezetik be, hanem kisebb rendelők is alkalmazzák például online időpontfoglalásra és betegirányításra. Kiemelkedő példaként említi a Doktor24 magánklinikai hálózatot, ahol 2023-ban bevezették a XUND digitális egészségügyi asszisztenst. A platform tünetelemzésre és diagnózisgyanú ellenőrzésére képes, és a magánkórház betegirányítási rendszerével is kommunikál. Ennek köszönhetően a betegek otthonról, interneten keresztül tájékozódhatnak panaszaik alapján a lehetséges okokról, megkapják a legvalószínűbb diagnózisokat, majd egyből időpontot is foglalhatnak a megfelelő szakorvoshoz. A XUND az első ilyen jellegű tünet- és betegségelemző rendszer, amely orvostechnikai eszközként ún. MDR II.A kategóriás tanúsítást kapott, ami komoly szakmai elismerést jelent, és rávilágít arra, hogy a szabályozott, klinikailag validált chatbot-megoldások is megjelentek már a piacon.
A magyar-osztrák fejlesztésű vállalkozás platformja természetes nyelvi feldolgozást (NLP) és orvosi tudásbázist használva képes strukturált formában értelmezni a betegpanaszokat, majd ezek alapján javaslatot adni az ellátási útvonalra, legyen az szakorvosi vizsgálat, további diagnosztika vagy tanácsadás. Az ilyen típusú megoldások különösen hasznosak a magánkórházak számára, mert csökkentik az adminisztratív terheket az előszűrés és betegirányítás automatizálásával, javítják a betegélményt, mivel gyors és célzott segítséget kapnak a páciensek, valamint optimalizálják az erőforrások felhasználását, hiszen a megfelelő beteg kerül a megfelelő helyre, a megfelelő időben – teszi hozzá Petrovics Tamás, a XUND társalapító igazgatója.
Látványos innováció a mesterséges intelligenciával támogatott robotsebészet megjelenése is a magánszektorban. Elsőként, 2022-ben a Wáberer Medical Center szerzett be egy da Vinci Xi sebészeti robotot, mintegy 1 milliárd forintos beruházással. Bár a robotsebészet a magyar állami szektorban sem ismeretlen, a Wáberer esete jól mutatja, hogy a magánintézmények is hajlandóak jelentős anyagi forrásokat áldozni az MI-alapú csúcstechnológiákra – magyarázza a szakértő.
Az AI-Agents az automatizált ügyfélszolgálati, ügyféladminisztrációs feladatokban segít, az AI-Copilot funkciók pedig a munkatársak támogatására az írásos ügyfél kommunikációban és az ahhoz kapcsolódó feladatokban nyújtanak támogatást. Intelligens AI-alapú ügyfélkommunikáció a chat, hang és egyre inkább az e-mail terültén nyújt áttörést – ez utóbbiról hallunk a legkevesebbet, de valószínűleg ez az egyik leghasznosabb és legjobban fejlődő automatizált kommunikáció – véli Szilágyi Márk.
A Hospitaly vezetője szerint mindenki keresi a gyakorlatban is alkalmazható AI-megoldásokat, hogy elmondhassa, hogy ő már használja, élenjáró és innovatív. A magánegészségügy hatékonyan szeretne működni, ezért megragad minden lehetőséget arra vonatkozóan, hogy csökkentse a költségeit és növelje a bevételeit, valamint, hogy a PR és marketing területén is vonzóbbá tegye szolgáltatásait.
Egészségügyi marketing oldalon az MI különösen az adatvezérelt szegmentálásban és a viselkedésalapú kommunikációban hoz áttörést – folytatja Horváth Krisztina, a Positive Health&Care ügyvezetője. A rendszerek képesek felismerni a pácienspreferenciákat és prediktív módon kezelni a visszajelzéseket. Ennek eredménye, hogy nemcsak gyorsan, hanem célzottan és hitelesen szólítják meg az érintetteket. Egyre gyakrabban látjuk, hogy az MI értékeléseket elemez, kritikákat azonosít és javaslatokat fogalmaz meg az intézményi reakciókra. Ez különösen fontos, mert a páciensek döntéseiben ma már kiemelt szerepet játszik az online véleménykörnyezet.
Mennyire érzékelhető az igény az MI-alapú rendszerekre?
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos nyitottság kézzelfoghatóan növekszik a hazai magánegészségügyben. Egyre több szolgáltató felismerte, hogy az MI nem csupán működési támogatás, hanem versenyelőny is lehet, különösen ott, ahol a betegút minősége és a működési hatékonyság kéz a kézben jár.
Még az elején tegyük tisztába – figyelmeztet Szalóczy Nóra, hogy a legtöbb magyar magánegészségügyi szolgáltató még nem alkalmazza rutinszerűen a mesterséges intelligenciát. Ami működik, az is többnyire pilot vagy teszt jellegű projekt, nem pedig kiforrott, minden betegre kiterjedő megoldás. Ez nem meglepő, hiszen globálisan is az egészségügy az egyik leglassabban digitalizálódó és MI-t adaptáló ágazat.
Horváth Krisztina úgy látja, hogy a nagyobb, technológiailag fejlettebb intézmények már célzott pilot projektekkel kísérleteznek és stratégiai szinten kezelik az MI-integráció kérdését. Ezek a szereplők általában rendelkeznek a szükséges digitális alaprendszerekkel, például vállalatirányítási rendszerekkel, ügyfélszolgálati platformokkal, így náluk ezek bevezetése fokozatos, de tudatosan tervezett. Ezzel szemben a kisebb szolgáltatóknál jellemzőbb a kivárás vagy a kezdeti tájékozódás. Itt sokszor hiányzik a digitális infrastruktúra, a dedikált belső erőforrás vagy éppen a folyamatok újragondolására való kapacitás.
Növekvő igényt tapasztal a Daktela magyarországi ügyvezetője az AI-megoldásokra, különösen a személyzethiány és az adminisztratív terhek csökkentése miatt. A felkészültség azonban változó, a nagyobb, modernebb intézmények nyitottak és felkészültek, míg a kisebbek még óvatosabbak. A saját demo megoldásainkon is látjuk, hogy hamar megértik a szereplők, hogy miért segítik ezek az eszközök a hatékonyabb munkavégzést – véli Szilágyi Márk.
Az igény megvan és napról napra nő Király Gyula szerint is, de miután magas a témában a marketingérték és kevés a független szakértő, ezért nehéz eligazodni, tájékozódni. Az ellátok felkészültsége nagyon vegyes. Vannak, akik felszínes ismeretek alapján határozott véleményt formálnak és vannak, akik sokoldalú tájékozottság után is bizonytalanok. Kevesen akarnak kockáztatni, de senki sem szeretne lemaradni ezen a téren.
Ahol megvan a vezetői szándék és nyitottság, ott akár egy kisebb intézmény is képes lehet MI-megoldások bevezetésére, amennyiben fokozatosan, jól választott területeken kezdi el – folytatja Horváth Krisztina.
Az orvostársadalom körében még kettős a megítélés
Vannak szakterületek, ahol az MI használata már a napi rutin része, máshol még fenntartásokkal kezelik. Ennek oka gyakran nem az elutasítás, hanem az információhiány vagy a túlterheltség. Hiába áll rendelkezésre a technológia, ha a munkatársak nincsenek kiképezve a használatára vagy bizalmatlanok vele szemben – vázolja a problémát Szalóczy Nóra, MI-szakértő.
Egy friss nemzetközi felmérés rámutatott, hogy bár az üzleti vállalkozások 95 százaléka valamilyen formában már beruházott MI-technológiába, a vezetők 71 százaléka szerint a munkaerő még nincs felkészülve a rendszer sikeres hasznosítására. Iparági bontásban éppen az egészségügyben a legnagyobb a lemaradás. Ugyanez a globális felmérés azt is kiemelte, hogy csak a vállalatok nagyon szűk köre tudta eddig az AI-t üzleti növekedésre fordítani.
Miután megfelelő előképzettség csupán elvétve fordul elő az egészségügyben dolgozóknál, és korrekt központi iránymutatás vagy ismeretterjesztés sem történt a témában, az orvosok és a szakdolgozók, valamint a betegek számára információforrásnak megmaradt a közösségi platformok validálatlan és moderálatlan információ-halmaza, illetve a média erősen kereskedelmi manipulációval terhelt tájékoztatása – vélekedik Király Gyula.
Fontos felismerni, hogy az MI bevezetése nem pusztán informatikai beruházás, hanem szervezeti és kulturális változást is hordoz magában, ezért új gondolkodást igényel a betegutak megtervezésében, a munkamegosztásban és a páciensélmény újradefiniálásában. A siker egyik kulcsa ezért a vezetői szemlélet: ahol a menedzsment hosszú távon gondolkodik és stratégiai partnerként tekint az MI-re, ott az áttörés sokkal gyorsabban megtörténik – teszi hozzá a Positive Health&Care ügyvezetője.
A mesterséges intelligencia mögötti modellek csak akkor hoznak üzleti eredményt, ha valaki házon belül érti az adatokat, a prediktív analitikát és a klinikai workflow integrációt. Ezt a kompetenciát hivatott professzionális szintre emelni a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának új, egészségügyi adattudomány mesterképzése, amely 2024 őszén indult, és már az első évfolyamra háromszoros túljelentkezést hozott. Szalóczy Nóra AI-szakértő beszámolt arról is, hogy a program interdiszciplináris: klinikusokat, informatikusokat, mérnököket és pénzügy-menedzsment hátterű szakembereket ültet egy padba, hogy megtanulják egymás nyelvét, a statisztikától a Python programozási nyelven át az adatetikai és szabályozási kérdésekig. Ez a program Európában is ritkaságszámba megy.
Digitális szakadék a szektoron belül
A magyar magánegészségügyi szektorban jelentős különbség van a nagy hálózatok és az apróbb rendelők lehetőségei között. A nagyobb magánszereplők erősödnek, és több erőforrással rendelkeznek kísérleti projektekre, mint a kicsik. Több kisebb rendelő alapszintű informatikai fejlesztésekkel küzd, kevésbé fér hozzá korszerű adatinfrastruktúrához, és anyagilag is kockázatosnak érzi a jelenleg még drága MI-technológia bevezetését. Az innovációk zömét a nagyok vezetik be, míg a kicsik többnyire kivárnak vagy csak egyszerűbb, kész megoldásokat vesznek igénybe. Szalóczy Nóra úgy látjai, hogy a nemzetközi piacon működő magánegészségügyi vállalkozások többsége egyelőre nem lát látványos üzleti hasznot az új megoldásokból, csupán kísérleteznek vele. Ez összecseng a hazai tapasztalatokkal: a magánegészségügyi intézmények zöme kivár, figyeli az úttörők eredményeit, de nem ugrottak még fejest. Ráadásul a páciensoldali bizalmi deficit és az ebből eredő vonakodás szintén lassítja az új technológiák térnyerését.
Az érdeklődés és a nyitottság egyre erősebb leginkább a nagyobb szolgáltatók részéről, ugyanakkor az implementáció sokszor késik vagy akadozik az infrastruktúra hiányosságai, illetve az erőforrás miatt – véli Petrovics Tamás. Szerinte az MI adaptációja ebben az iparágban lényegesen lassabb ütemben zajlik, még akkor is, ha hosszabb távon a potenciális nyereség óriási.
Adatvédelem és felelősségi kérdések
Továbbra is komoly akadályt jelentenek az MI gyakorlati bevezetésében az adatvédelmi és a jogi felelősségi kérdések. Jelenleg a generatív AI-eszközök klinikai használata szabályozatlan, az orvosi döntéseket segítő algoritmusoknak pedig át kell esniük az orvostechnikai eszközök szigorú engedélyezési eljárásán.
2024-ben fontos előrelépés történt hazánkban: a jogalkotó döntése alapján 2026 januárjától megnyílik az EESZT-adatbázisa az MI-fejlesztők előtt bizonyos feltételekkel. Ez azt jelenti, hogy kutató-fejlesztő cégek és intézetek anonimizált betegadatokhoz férhetnek majd hozzá egy biztonságos környezetben, kifejezetten “MI algoritmusok betanítása, tesztelése és értékelése” céljából. Ez hatalmas lehetőséget teremthet a hazai egészségügyi megoldások fejlesztésére, hiszen végre rendelkezésre áll majd a szükséges adatmennyiség. Ugyanakkor a rendelkezés nagyon szigorú: az adatfelhasználást pontos célhoz köti, minden projekthez külön belügyminiszteri engedély és etikai bizottsági jóváhagyás szükséges, az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon kerülnek feldolgozásra. Ezeknek a korlátozásoknak a célja, hogy megvédjék a betegek személyes adatait és megelőzzék a visszaéléseket – hangsúlyozza Szalóczy Nóra, aki arra is felhívta a figyelmet: a GDPR szabályok értelmében a páciensek egészségügyi adatai fokozottan érzékeny kategóriába esnek, így egy MI-rendszernek garantálnia kell ezek biztonságos kezelését. Emellett az orvosi felelősség kérdése is nyitott: ki a felelős, ha egy MI-asszisztens téves tünetértékelése rossz irányba tereli a beteget, vagy ha egy algoritmus hibás diagnózist sugall?
Király Gyula arra emlékeztet, hogy az egészségügyi vállalkozás vezetőit tulajdonképpen nem védi meg semmi más a különböző perektől, csak a megfelelő dokumentáltság. Azzal viszont számolni kell, hogy az AI-megoldásokkal készült automatikus dokumentációk pontossága, relevanciája szakértői kontrollt igényel. Véleményem szerint a mesterséges intelligencia adekvát és validált használata jár a legkevesebb kockázattal, valamint az ezzel kapcsolatos komponensek bevezetésének a fokozatossága és az így egymásra épülő lépések alapos tervezése – foglalja össze a Hospitaly vezetője.
Az adatkezelési kérdések, a döntéshozatali felelősség és a transzparens kommunikáció alapfeltétel, különösen egy olyan érzékeny ágazatban, mint az egészségügy. A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai fejlesztés, hanem egy bizalmi kérdés is – emlékeztet Horváth Krisztina.
Mit hoz a jövő?
Az MI leggyorsabban hasznosuló alkalmazási területei
A következő néhány évben a mesterséges intelligencia leggyorsabban azokon a területeken hoz majd kézzelfogható eredményeket, ahol közvetlen kapcsolatban áll a betegúttal és a napi működés hatékonyságával, a fejlesztések leginkább a diagnosztika és a folyamatok támogatása terén fognak jelentkezni, a terápiás célú felhasználás nélkül.
A nem terápiás célú MI-megoldások egyik gyorsan terjedő alkalmazási köre az adminisztratív és orvosi dokumentációs feladatok automatizálása. Az MI-alapú rendszerek képesek azonnal reagálni a páciensek szándékaira: kezelik a lemondásokat, új időpontot ajánlanak fel, és személyre szabott emlékeztetőket küldenek. Ez egyaránt növeli a rendelés stabilitását és javítja a páciensélményt. Egy MI-alapú időpontfoglaló rendszer heti akár 15 órányi adminisztrációt spórolhat meg egy orvos számára.
Egyre fontosabb szerepet kapnak azok a megoldások, amelyek a páciens otthonában is képesek adatokat gyűjteni, előre jelezni a kockázatokat, és szükség esetén beavatkozást javasolni. Ez a típusú hibrid jelenlét hosszú távon is formálja majd a betegellátás szerkezetét – folytatja Horváth Krisztina.
A következő 2-3 évben a specializált feladatkörrel ellátott AI Agent-ek, az automatizált időpontfoglalás, a betegkommunikáció (emlékeztetők, tájékoztatás), az anamnézis előzetes
feldolgozása és a belső workflow optimalizálása lesznek a leggyorsabban terjedő területek a magánegészségügyben. Ezek azonnal mérhető hatékonyság növekedést hoznak majd – véli Szilágyi Márk. A leggyorsabban hasznosuló MI-alkalmazások rövid idő alatt is érezhető eredményeket hoznak majd és viszonylag alacsony költséggel bevezethetőek – teszi hozzá Petrovics Tamás.
Király Gyula a PR és marketing területével egészítette ki a felsorolást, ahol változás várható a következő években. Az egészségügyi szolgáltatások kiajánlása, a reklámok és a honlapok média-megjelenései, mind a tartalom, mind a képi anyag tekintetében döntően az MI felhasználásával fognak készülni, ami olcsóbb, gyorsabb és divatosabb lesz, mint az élőmunka igényes mai megoldások. A másik ilyen terület a vevőszolgálati tevékenység egyes komponenseinek az MI-alapú megoldással történő kiváltása. Alapos és jól elkészített tájékoztató anyagok felhasználásával gépesíthető az ügyfelekkel történő elsődleges kommunikáció.
Javaslatok az MI-alapú megoldásokra
Szilágyi Márk szerint az egységes kommunikációs platform AI-funkciókkal, a betegkommunikáció központosítása intelligens elosztással vagy az automatizált időpontfoglalási rendszer, az automatikus emlékeztetők, valamint az MI-alapú jegykezelő rendszer mind-mind javasolható a magánegészségügyi szereplőknek.
A XUND már több európai piacon jelen van az nagy nyelvi modell alapú megoldásokkal (LLM), amelyek segítenek az orvosnak különböző szakmai kérdései megbízható megválaszolásában. Az intelligens betegirányítási és időpontfoglalási rendszer, amely a panaszok alapján ajánl megfelelő szakrendelést és időpontot növeli az erőforrás-hatékonyságot. Ezen a területen a XUND piacvezetö szerepet játszik a „symptom check” és „illness check” termékekkel. Petrovics Tamás az adatvezérelt prevenciós szűréseket is kiemelte, amelyek lehetővé teszik egészségügyi rizikók korai felismerését és jövőbeli megbetegedések kialakulásának megelőzését.
Saját vállalkozásunk, a 2024-ben alapított Theia Labs Kft. a szemészeti diagnosztikában több konkrét mesterséges intelligencia megoldást is alkalmaz, például a retinafényképek MI-alapú elemzését a látásromlást okozó betegségek szűrésére. Ezek a megoldások a magánrendelőkben és klinikákon is megjelenhetnek, mivel gyors, fájdalommentes szűrést tesznek lehetővé és tehermentesítik az orvosokat a rutinszerű vizsgálatok alól. További fontos innováció, amit mi is alkalmazunk, az MI-alapú automatikus leletgenerálás. A mesterséges intelligencia képes orvosi képeket és adatokat elemezve automatikusan összefoglalni a lényeget, emberi nyelven megfogalmazott szakmai jelentést készítve. Egy ilyen automata leletíró rendszer rengeteg adminisztratív terhet levesz az orvosok válláról, és egységes minőségű dokumentációt biztosít, amelyet természetesen az orvos validál és felül is tud írni – sorolja a gyakorlati példákat Szalóczy Nóra.
Horváth Krisztina a saját területéről hoz példát: amennyiben van mire építeni (működő digitális betegút, visszajelzések, viselkedési adatok), akkor következhet a marketing finomhangolása. Az MI képes célzott kampányokat indítani, újraaktiválni korábbi pácienseket és lojalitást építeni, akár „lifetime value” mentén szegmentálva a közönséget. Fontos azonban, hogy ezek az elemek nem egymástól függetlenek, hanem egy tudatos stratégia részei. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha ezek a rendszerek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
Bármilyen vállalkozás, de leginkább az egészségügyi magánszektor menedzsmentje számára azt ajánlja Király Gyula, hogy a cég működésének, a belső folyamatoknak és az üzleti adatoknak az elemzésével, javításával foglalkozó alkalmazások, megoldások területén próbálja ki az AI alapú megoldásokat. A legtöbb menedzser, felső vezető, akinek jól működik a vállalkozása ezen a területen, bármilyen AI alapú megoldásnál el tudja dönteni, hogy az ezáltal adott javaslat vagy változtatás milyen kockázatokkal, eredményességgel, költségcsökkentéssel vagy bevételnövekedéssel jár, illetve járhat.
Összességében elmondható, hogy a magyar magánegészségügy az MI-adaptáció korai stádiumában jár. A technológiai lehetőségek és a piaci igények sok esetben meghaladják a gyakorlati megvalósítás jelenlegi képességeit, de a hosszú távú potenciál vitathatatlan. Ahogy a szakmai közösség felkészültsége javul, úgy nő az esélye, hogy az MI fokozatosan valódi értéket teremtsen a mindennapi betegellátásban – zárja Szalóczy Nóra, AI-szakértő.
Forrás: TOP 30 legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben 2025. november.
Főszerkesztő: Lengyel lívia
