TEK nélküli praxisok 1992-2015. Múlt és jelen. Jövő?
Dr. Józsa Terézia budapesti háziorvos, Budapest
Az egészségpolitikai reformok jegyében született meg az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvénymódosítása, amely 2015. december 31-vel a területi ellátási kötelezettség (TEK) nélküli orvosok működtetési jogát megszűnteti, területi ellátási kötelezettség (praxisjog) nélkül viszont a jogalkotók értelmezésében háziorvosi ellátás 2016-tól nem lesz végezhető. Ebben az értelmezésben a rendeletmódosítás a jelenleg TEK nélküli ellátást biztosító szolgáltatók helyzetét ellehetetlenítheti. Az egészségügyi alapellátó rendszerben tapasztalható tarthatatlan munkaerőkrízis ellenére – azon túl, hogy orvosok, háziápolók és asszisztensek százai maradhatnak munka nélkül vagy távozhatnak külföldre, – állampolgárok százezreinek kell lemondani választott háziorvosukról. Az új rendelkezésnek súlyos etikai, emberi jogi és munkajogi vonatkozásai vannak. Racionális indok nélkül szakembereket és tőkét von ki az alapellátásból, ugyanakkor további terheket ró a területi ellátási kötelezettséggel működő szolgáltatókra. Kik azok a TEK nélküli szolgáltatók? Hogyan jöttek létre? Hogyan működnek? Ezekre a kérdésekre szeretnék választ adni és egyben felvázolni azokat az érveket, melyek a TEK nélküli praxisok megtartása mellett szólnak.
BEVEZETÉS
A TEK nélküli praxisok körül kezdetektől fogva megfigyelhető volt egyfajta bizalmatlanság, úgy az egészségpolitika képviselői, mint a TEK-kel rendelkező háziorvosok részéről. Megítélésem szerint ennek oka elsősorban a megfelelő ismeretek hiányában keresendő. A valós helyzet szájhagyomány útján terjedő torzulásában esetenként szerepevolt és van a szakmai féltékenységnek is, de a szembehelyezkedés legfőbb mozgatója egyértelműen az alulfinanszírozottság következtében kialakult növekvő egzisztenciaféltés. A TEK nélküli praxisok, melyek kialakítását a 6/1992 es NM rendelet tette lehetővé, annak idején átmenetet képeztek a korábbi körzeti orvosi rendszer és egy, a fejlett orszá-gokban egyébként jól működő, teljesen privatizált háziorvosi rendszer között. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság véleménye szerint ez az ellátási forma nem kellőképpen hatékony, nem kiszámítható, nehezíti a rendszer átláthatóságát és nem illeszkedik a szabályozott betegutakra épülő,hatékonyan működő szervezési modellhez, ezért a területiellátást nem vállaló alapellátás a jelenlegi formában 2015.dec. 31. után nem működtethető.
HÁZIORVOSI PRAXISOK MAGYARORSZÁGON
A magyarországi háziorvosi alapellátást biztosító szolgáltatók a működtetési jogot tekintve három csoportra oszthatók: Területi ellátási kötelezettséggel (TEK) működő háziorvosok. Az önkormányzatokkal szerződésben álló, egy területellátásáért felelős körzeti orvosokról van szó, akiknek az ellátási területét az önkormányzat határozza meg. A területi ellátási kötelezettségnek az a lényege, hogy az orvosok az általuk ellátandó területen élő (lakcímkártya alapján oda bejelentett)betegek ellátását (praxisba vételét) nem utasíthatják vissza. Ezért a kötelezettségért külön finanszírozásban részesülnek, melynek mértéke független a praxisba bejelentkezettek és agya korlatban ellátott betegek számától. Jelenleg 6400 körül van az ilyen praxisok száma. A TEK-kel rendelkező háziorvosok az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényhatálybalépése óta vagyoni értékű működtetési joggal rendelkeznek, amely elidegeníthető és folytatható. Ez a jog 2012. január 1-től praxisjognak minősül és arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos 2012. január 1-jén területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt. Működtetési joggal rendelkező területi ellátási kötelezettség nélküli (TEKN) háziorvosok. A TEK nélküli praxisok ellátási területe nincs meghatározva. Ezek a szolgáltatók illetve orvosok nem állnak szerződésben az önkormányzatokkal, az ellátottak bejelentkezése a betegek szabad orvosvá-lasztásán alapul. Azok a TEK nélküli háziorvosok, akik 2000februárjában már ebben a formában dolgoztak, a működtetésijogot automatikusan megkapták.
Működtetési joggal nem rendelkező TEK nélküli háziorvosok. Az alapellátó rendszerbe 2000 februárját követően belépő TEK nélküli háziorvosok működtetési jogot már nem kaptak, esetükben az ANTSZ által kiadott működési engedélyre volt szükség ahhoz, hogy önálló orvosi tevékenységüket há-ziorvosként megkezdhessék. Mi is az a működtetési jog és hogyan kapcsolódik aTEK nélküli háziorvosok múltját, jelenét és bizonytalan jövőjét bemutató jelen cikk tartalmához? A működtetési jog önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító, engedélyben foglalt „koncesszió”. Gógl Árpád egészségügyi miniszter a 2000. évi II. törvényben foglaltak indoklásában annak idején a következőket fejtette ki: „A területi ellátási kötelezettség nélkül működő háziorvosi ellátás esetébennem lehet elvonni – még törvényi szabályozással sem – szerzett jogot, nevezetesen azt, hogy háziorvosi ellátást nyújtsanak a jelenleg is ilyen tevékenységet folytatók. Így a működési jog megadása nem tagadható meg ettől a körtől. Azonban figyelemmel arra, hogy az adott orvos személyes ellátási kötelezettségének egyik legfőbb biztosítékát a területi ellátási kötelezettség elve jelenti, rájuk megszorítással érvényes a törvény, miszerint működtetési joguk nem idegeníthető el és nemfolytatható.” Ez annyit jelent, hogy a TEK nélküli (TEKN) háziorvosok piaci érték nélküli működtetési jogot kaptak és háziorvosi tevékenységük megszűnésekor a betegek ellátását közvetlen hozzátartozó (pl. orvos gyermek) sem folytathatja tovább. Fölmerül a kérdés, miért volt tehát szükség arra, hogy a működtetési jogot az akkor már háziorvosként dolgozó TEKN orvosok is megkapják? A fenti értelmezés szerint azért, hogy háziorvosként dolgozhassanak tovább.
A TEK NÉLKÜLI SZOLGÁLTATÓK JELENLEGI SZEREPVÁLLALÁSA AZ ALAPELLÁTÓ RENDSZERBEN
A felnőtt, vegyes, vagy gyermek praxisokat ellátó TEKN orvosok (305 fő) a háziorvosok 5%-át képviselik és a lakosságkb. 3%-ának ellátását biztosítják. A legtöbb TEK nélküli szolgáltató a nagyvárosokban van, ami érthető, hiszen a jelen finanszírozás mellett létfontosságú kiegészítő megélhetési források a városokban inkább biztosítottak, másrészt a többséget képviselő speciális hátterű praxisok (pl. MÁV-hoz, rendvédelmi szervekhez, vagy a hajléktalanok ellátóihoz kapcsolódópraxisok) az igényeknek megfelelően ugyancsak a városokban koncentrálódnak.
A bejelentkezettek száma a TEKN szolgáltatóknál kevesebb (874 fő/orvos), mint a területi ellátási kötelezettséget teljesítőknél (kb. 1500 fő/orvos), amit a szakmapolitikusok negatívumként említenek. A kisebb praxislétszámok egyik és talán legjelentősebb oka az alulfinanszírozottság. Az alulfinanszírozás következtében a TEK nélküli orvosok praxisuk és családjuk fenntartásához kivétel nélkül kiegészítő tevékenységet kell, hogy végezzenek (foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, területi vagy kórházi ügyelet, szakrendelés, tanácsadás stb.).Meg kell jegyezni, hogy a TEK-kel rendelkező háziorvosok a praxisbevételt ugyancsak plusz munkával és túlmunkával kénytelenek kiegészíteni. Az ÁSZ felmérése alapján a háziorvosok 12%-a tart magánrendelést, szakorvosi ügyeletben kb.3% vesz részt, kb. 13% szociális otthonban lát el háziorvosi munkát, iskola-egészségügyi feladatot nagyjából. 35%, foglalkozás-egészségügyi munkát pedig kb. 20%-uk vállal.
A TEKN praxisok létszáma széles határok között mozog. Jelenleg 20 praxisban nem éri el a bejelentkezettek száma a 200 főt, tudni kell azonban, hogy ezek a szolgálatok csak indokolt esetben, a MOK engedélyével működhetnek. A betegek több mint 50%-át 1000 főnél nagyobb TEKN praxisban látják el és vannak 2500 -2700 főt ellátó TEKN háziorvosok is. A kisebb létszámú praxisokat egyrészt a gyermekpraxisok (10%)képviselik, ahol az ideális ellátotti létszám 600-800 fő, de idetartoznak a „fiatal” vállalkozások is, melyek még képesek újbetegek befogadására. Érthető módon kisebb praxist működtetnek az idős kollégák, akik a nagy terhet jelentő háziorvositevékenység miatt lassan leépítik praxisaikat és azok a szolgáltatók, amelyek valamilyen speciális betegcsoportot látnak el (pl. idősotthonok lakói, hajléktalanok ellátói stb.). Kik és miért vállalták a TEKN praxis létrehozásának rögös útját a mostoha feltételek ellenére is? Általánosságban elmondható, hogy a TEK nélküli háziorvosok valamilyen speciális élethelyzet miatt választották ezt a működési formát. 1992-ig a nagyvállalatok üzemorvosai a munkavállalók teljes körű ellátását végezték, beleértve a táppénzbe vételt is. Miután 1992-ben ezt a jogkört az üzemorvosoktól elvették, a munkáltatók gyakorlatilag kötelezték orvosaikat, hogy legyenek TEK nélküli vállalkozó háziorvosok, akik biztosítják a dolgozók teljes körű ellátását a jövőben is.
Bővebben itt olvasható a cikk: http://www.imeonline.hu/pdf/aktualis/2012_majus/5.pdf
Forrás: http://www.imeonline.hu/pdf/aktualis/2012_majus/5.pdf
Vélemény, hozzászólás?