Az egészségügyi ellátórendszer elhúzódó gondjai, a közfinanszírozott egészségügyi közellátáshoz való hozzáférés nehézségei, az egyre hosszabbodó várólisták, a leküzdhetetlennek tűnő hálapénz rendszer okán a lakosságban érzékelhetően növekszik a magánegészségügy különböző szolgáltatásai iránti igény.
Köztestületünk fennállása óta mindenkor kiemelt figyelmet fordított a magánorvosi ellátás, az egészségügyi magánszolgáltatók hirdetéseire, reklámetikai kérdésekre. Sajnos az elmúlt évtized egyre liberálisabb gondolkodásmódja, liberális kormányzása, az európai versenyszabályok túlzottnak ítélhető akceptálása mind-mind ellene volt, és van a mai napig a kielégítő köztestületi reklámszabályozásnak. E tendencián felbátorodva a különböző magán egészségügyi tevékenységek az orvosi hivatáshoz egyre méltatlanabb módon és eszközökkel, sokszor valótlanságokat súroló állításokkal, a betegek tudatlanságát és tájékozatlanságát kihasználva, egyes orvosi beavatkozásokat képi, sőt videó bemutatásokkal tarkítva a jó ízlést semmibe vevő módon kerülnek reklámozásra.
Egyre többször és egyre hangosabban emelnek szót maguk a magánorvosok saját kollégáik az ügyhöz méltatlan magatartása, egyre többek szerint elfogadhatatlan módszerek alkalmazása miatt. Véleményük és javaslatuk szerint:
„Javasoljuk, hogy az orvosi/egészségügyi gyógyító és egyéb (pl. esztétikai) célú beavatkozások marketingjében csupán e szolgáltatások mibenlétét, az ellátóhely helyét, elérhetőségeit, az árak korrekt, tárgyszerű felsorolását, az orvos rendelési idejét és a személyével kapcsolatos, kommunikációra szánt adatok közlését engedje meg etikai kódexében a Kamara tagjai számára.
Ugyanakkor az orvosi hivatást lealacsonyító, ezért meg nem engedhető eszköznek tartjuk az árképzéssel kapcsolatos bármiféle reklám stratégiát, mert meggyőződésünk, hogy utóbbi nem a munkájukat tisztességgel és magas színvonalon végző kollégáknak, hanem az alacsony színvonalon, nem megfelelő képzettségű személyzettel vagy elégtelen tárgyi (gépek, berendezések) felszereltséggel szolgáltató piaci szereplőknek kedvez. Nem tartjuk tehát az egészségügyi marketingben megengedhetőnek az árakra épülő kommunikációt, ezek összehasonlítását bármilyen más szolgáltató áraival, vagy az árengedményekre, kuponokra épülő kommunikációt.
A magánorvosi szolgáltatások árai ez alapján – véleményünk szerint – kizárólag az ellátóhelyen vagy az ellátóhely saját honlapján kerüljenek feltüntetésre (esetleg megengedhető a szolgáltatás-közvetítő cég honlapján való tárgyszerű megjelenítés is), arról a potenciális páciensek csak közvetlenül – tehát nem direkt reklámhordozókon keresztül – kapjanak tárgyszerű (nem félrevezető – pl. burkolt költségeket tartalmazó) információt, természetesen bármilyen, általuk preferált módon (pl. honlap, kifüggesztett árlista, telefon, vagy elektronikus úton – konkrét érdeklődés esetén). Tilos lenne tehát az árak vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének összehasonlítására épülő kommunikáció.
Ugyanakkor megengedhetőnek tartjuk természetesen árengedmények nyújtását is, de kizárólag a szolgáltató helyen, egyedileg felajánlva, pl. régóta visszajáró, az ellátóhely szolgáltatásait már többször igénybe vett páciens vagy családtagja számára.”
A Magyar Orvosi Kamara határozott álláspontja, hogy a betegek egészsége, biztonsága végső soron élete érdekében kell megszólalnunk, szükséges a szigorúbb etikai, sőt egyes esetekben törvényi szabályozás, melynek érdekében az ágazati miniszterhez, valamint az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökéhez, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal elnökéhez fordult támogatásért kérve szükség szerint jogszabály módosító kezdeményezésüket. A kérdés társadalmi súlyát kiemeltnek ítélve, minden eszközt meg kívánunk ragadni a helyzet megváltoztatása érdekében melynek jegyében a nyilvánossághoz is fordulunk.
Forrás: Magyar Orvosi Kamara hírlevél XI.évfolyam 4. szám.