Egészségtrendek, 2013

Kiss Katalin, drportal.hu: Az elmúlt évek egészségpolitikai és iparági piaci változásai jelentősen átformálták a hazai egészségügyet – az ágazat bármely szereplőjének helyzetét is tekintjük. A változásoknak azonban ez inkább még csak a kezdete; várhatóan újabb mozgalmas év elé nézünk.

Az év vége közeledtével igen aktuális, hogy áttekintsük az elmúlt év(ek) legfontosabb történéseit, és kicsit a jövő várható trendjeivel foglalkozzunk. Nem célom, hogy kőbe véshető megállapításokat tegyek, hiszen, a dolgok jelenlegi alakulását elnézve, a külső – elsősorban politikai – tényezők olykor kiszámíthatatlan változásai mellett ez felelőtlenség is lenne. Vannak azonban piaci folyamatok, amelyek alakulása szinte önmagáért beszél; írásomban ezeket szeretném összegezni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a lenti sorok forrását részben szekunder adatok, részben pedig a Szinapszis Kft. saját kutatási eredményei és piaci tapasztalatai képezik. Összefoglalómban az egészségpolitikát, orvosokat, gyógyszerészeket és laikusokat érintő trendeket veszem górcső alá, nem foglalkozom ugyanakkor a befektetői oldal (pl. magánklinika, pénzügy, turizmus) változásaival, amelyek inkább „haszonélvezői” az iparági változásoknak. A témát igyekszem átfogóan megközelíteni; célom inkább a gondolatébresztés, mint részletekbe menő elemzés volt.

Egészségpolitikai aktualitások

Az egészségpolitika színterén igen mozgalmas időszakot tudhat maga mögött a szakma. A változások alapjaival, lépéseivel három terv is foglalkozott az elmúlt években, kezdve a 2011-es Új Széchenyi-tervvel, amely külön fejezetben hangsúlyozta az egészségipar gazdaságban betöltött szerepét, jelentőségét. Még ugyanebben az évben jelent meg a Semmelweis- terv, amely több oldalon keresztül részletezi, mik jelenthetik egy megújuló egészségügy alapjait. Végül, de nem utolsósorban a Széll Kálmán tervek konkrét lépéseket fogalmaztak meg a javasoltan követendő terápiás gyakorlatra és a gyógyszeripari megszorításokra vonatkozóan. Kiemelendő – szemléletbeli – változás, hogy a korábbi évek „puhább” típusú hozzáállásával szemben most a problémák ténye és súlya ismertté, kimondottá vált, mint ahogyan az is megfogalmazásra került, hogy a tüneti kezelés nem megoldás, radikális változásokra van szükség az egészségügyben. A jövő biztosan a megkezdett paradigmaváltás folytatásáról szól majd, amelyben az egészségügy nem csupán költségvetési kiadási tétel, hanem gazdaságélénkítő, a lakosság alapvető szükségletét kielégítő megaiparág. Az irányítás oldaláról tudatosnak vélhetők azok a lépések is (pl. a hamburgeradó, nemdohányzók védelméről szóló törvény stb.), amelyek célja az egészségügy „ingyenes képzetének” lebontása, és egy edukáltabb, az egészségéért aktívan tenni vagy akár fizeti hajlandó fog yasztó nevelése. A 2013-as év központi kérdéskörét jelenthetik az ellátórendszer átalakulásával járó változások is, hiszen az államosítás, a várólisták nyilvánossá tétele, vagy az egészségbiztosítás adómentes béren kívüli juttatásként való elérhetősége a magánorvoslás, magándiagnosztika szerepének várható felértékelődését eredményezi majd – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy erre fogyasztói oldalon is komoly igény mutatkozik.

Az orvosok helyzete 2013-ban

Az aktuális változások következtében az orvosok terápiás szabadsága – különösen bizonyos szakterületeken – erős egészségpolitikai nyomás alá került. A gyógyszerválasztási gyakorlat során – a szakmai szempontok mellett – magas fokú árérzékenység is szerepet játszik, amely komolyan befolyásolja a döntéshozatalt. A szakma egészségügybe vetett bizalma csökken, illetve stagnál, a jövő évben fokozódó probléma lehet a szakemberhiány (egy 2012 novemberében közzétett adat szerint az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint idén szeptemberig már több mint 1600 egészségügyi dolgozó jelezte, hogy külföldön vállal munkát). Meglátásunk szerint jelentős változást hozhat a következő időszakban az online csatorna szerepének felértékelődése, amely új távlatokat nyithat a gyógyszergyárak szakmával ápolt kapcsolattartásában. Magyarországon középkelet- európai viszonylatban is magas azon orvosok aránya, akik az informálódás mellett aktívan használják a netet a beteggel történő kommunikációra is, amely „jelenség” a páciensek újfajta becsatornázási lehetőségét hordozza magában.

Tudatos tervezéssel a web költséghatékony megoldások platformja lehet, amelyre – figyelembe véve a megszorítási intézkedések marketingköltést korlátozó hatásait – komoly szüksége van a gyógyszeriparnak. Kutatásai tapasztalataink alapján az orvosok érzékelik az interneten tájékozódó, „új” beteg megjelenését, így érdekes kihívása lesz az elkövetkező időszaknak, miként tanácsos a kérdésekkel (és alkalmanként konkrét igényekkel) jelentkező páciensekkel kommunikálni, milyen módon kell ezt a jellemzően „partneri” viszonyon alapuló helyzetet kezelni, hogyan célszerű az adódó kényes – akár jogi-felelősségi – kérdéseket megfelelően kezelni. Az egészségügyi helyzet sokszor negatív irányú változásainak hatására az elvándorlás mellett mind több szakemberben vetődhet fel a magánorvoslás lehetőségének kérdése, amely egy letisztított, versenyalapú szolgáltatási rendszer működtetését teszi lehetővé.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Nyomja meg az ESC bilentyűt a bezáráshoz