Introduction

Vélemények

Nomen est omen – cégnév választás szabályaiMagánpraxis – vállalkozási ismeretek orvosoknak tanfolyam III.

Forrás: drportal.hu : 2014-02-05 | Szerző: Dr. Németh Kinga

Ajánlom figyelmükbe a drportal.hu oldalt ahol a cikkhez tartozó teszt is letölthető.

A cégnév a gazdasági társaság létrejöttének alapvető kelléke, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kötelező eleme. Minden cégnek saját cégneve kell legyen, amely alkalmas a cég megkülönböztetésére. A cégek a cégnéven működnek és válnak jogalannyá: szerezhetnek jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket.

A cég teljes nevét tipikusan három alapelem alkotja:

1. A vezérszó
A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését.

A vezérszó nem csupán egyetlen szó lehet, akár több tagból is állhat. A vezérszó, ha van, nevének megfelelően a cégnév első helyén áll. A vezérszó a cégnév legnagyobb gyakorlati jelentőségű része, amelynek megválasztási szempontjaival, előírásaival a továbbiakban részletesebben foglalkozunk.

2. A tevékenységre utaló elem
A cégnév második, már kötelező elemének a cég alapvető tevékenységét kell kifejeznie. Ilyenek a gyakorlatban az „egészségügyi”, „szolgáltató”, „számítástechnikai”, „ipari” stb. szavak vagy ezek kombinációi. A cégnév e részének a cég legjellemzőbb tevékenységére kell összefoglalóan utalnia és nem szükséges a cég által végzett tevékenységek részletező felsorolása.

3. A cégformát megjelölő elem
A cégnévnek ugyancsak kötelezően ki kell fejeznie a cég formáját is. A cégformát kizárólag a jogszabályi elnevezések használatával lehet feltüntetni (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság stb.), nem alkalmazható azoktól eltérő név (pl. „ügynökség”).

Rövidített cégnév

A teljes nevük mellett a cégek használhatnak rövidített nevet is. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. Bár a vezérszó a teljes cégnévnek kötelező eleme, így az a cég, amelyik rövidített nevet is kíván használni, a teljes cégnevében is köteles a rövidített névbelivel azonos vezérszót alkalmazni.

Cégnevekkel szembeni alapkövetelmények

A cégneveknek ezen túlmenően meg kell felelniük a hatályos jogszabályi előírásoknak is. Ezek három klasszikus cégjogi alapelvet testesítenek meg: a cégkizárólagosság, a cégszabatosság és a cégvalódiság elvét.

1. A cégkizárólagosság elve lényegében azt jelenti, hogy a cégek elnevezésének olyan mértékben különbözőnek kell lennie, hogy az kizárja az összetéveszthetőségüket. Ennek kapcsán a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be.

2. A cégszabatosság elve a cégnévvel szembeni nyelvi követelményeket fejezi ki. Eszerint a cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges emellett a cégneveknek meg kell felelniük a magyar nyelvtani és helyesírási szabályoknak is.

3. Végül a cégvalódiság elvének lényege abban foglalható össze, hogy a cégnévnek a valóságnak megfelelően kell tükröznie a céggel, annak működésével kapcsolatos körülményeket így az alapvető tevékenységét és cégformáját és nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, nem lehet félrevezető vagy megtévesztő.
A jogszabály szerint az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) ad felvilágosítást arról, hogy a választott elnevezés a kérelem időpontjában különbözik-e a cégnyilvántartásba már bejegyzett más cég elnevezésétől. A gyakorlatban a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal. Az egyes cégbíróságokon azonban csak az ott nyilvántartott cégek adatai hozzáférhetők, míg a Szolgálat valamennyi cégbírósággal kapcsolatban álló országos számítógépes hálózat segítségével tud céginformációt szolgáltatni. A céginformáció iránti kérelmet nyomtatványon kell benyújtani a Szolgálathoz.

A szó szerinti, teljes névazonosság mellett azonban a cégnevek hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét, ha a különbség a vizsgált cégnevek esetében összetéveszthetők. Abban a kérdésben, hogy az adott cégnevek hasonlóak-e, illetőleg, hogy eltérésük elegendő-e az összetéveszthetőség kizárásához, végső soron a cégbíróság dönt a cégbejegyzési eljárásban.
Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie. Ha a működést végző vállalkozás az egészségügyi szolgáltatást nem fő tevékenységként végzi, úgy a szervezeti egység (rendelő, klinika) megnevezésének kell az általa nyújtott egészségügyi tevékenységet kifejeznie.

Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania, az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást.

A,,klinika” elnevezést kizárólag a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely a progresszív ellátás (Eütv. 75. §) felső szintjén és a területi ellátási kötelezettség keretében nyújtott gyógyító-megelőző feladatain keresztül biztosítja az adott egészségügyi szakterület – elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló – graduális, illetve posztgraduális oktatását, továbbá részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e szakterületen kutatómunkát végez.

Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát (szakmákat), továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét.

Aki egészségügyi közszolgáltatás mellett magán egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét.

A díj ellenében végzett tevékenységeket és azok díját, a szolgáltató köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mértékéről.

JELENTKEZEM A KÉPZÉSRE!

 

 

 

 

Forrás:

http://www.drportal.hu/hir.php?szid=99&tema=67&hid=16872_frisshir

Legfrissebb hírek

További híreink

Első Egészségügyi Marketing