Vélemények

Legfrissebb hírek

További híreink

Magánpraxis és adózás Magánpraxis – vállalkozási ismeretek orvosoknak tanfolyam IV.

Forrás: drportal.hu: 2014-02-05 | Szerző: dr. Dobozy Gedeon ügyvéd

Ajánlom figyelmükbe a drportal.hu oldalt, ahol a cikkhez tartozó teszt is letölthető.

Magánpraxisban folytatott vállalkozási tevékenységünk során gazdasági események tömege zajlik le akár naponta is. Minden egyes bevételünk és minden egyes kiadásunk egy önálló gazdasági eseményt képez, amelyeket a jogszabályokban meghatározott módon kötelesek vagyunk nyilvántartani. Ez az ún. nyilvántartási elv.

A nyilvántartás bizonylatok alapján történik. Könyvelőnk ezen bizonylatok alapján készíti el vállalkozásunk könyvelését (nyilvántartását). Ezt nevezzük bizonylati elvnek. A bizonylatnak több fajtáját (számla, nyugta) ismeri a jogszabály, azonban mindegyikben közös az, hogy kötelező tartalmi elemeiket (sorszám, vállalkozás neve, székhelye, dátum, gazdasági esemény megjelölése stb.) a jogszabály meghatározza.

A humán egészségügyi szolgáltatás általános forgalmi adótól mentes tevékenység. Tehát, ha csak ilyen tevékenységet folytat a vállalkozó (más szolgáltatásnyújtást vagy termékértékesítést nem végez), akkor mentesül a számlaadási kötelezettség alól. A nyugtaadási kötelezettség azonban minden esetben fennáll a fentebb részletezett bizonylati elv miatt.

A bizonylati elv és nyilvántartási elv megtartását az adóhatóság folyamatosan ellenőrzi. Az ellenőrzés során a revizorok akár páciensként bejelentkezve „fedett”, „incognito” státuszban is vizsgálják, hogy a vállalkozó orvos eleget tesz-e nyugtaadási kötelezettségének. A nyugtaadási kötelezettség mellett, természetesen a pénzügyi nyilvántartásokat, bizonylatokat is vizsgálhatják 6 évre visszamenőleg. Ennek megfelelően tehát iratmegőrzési kötelezettsége is van a vállalkozó orvosnak.

Pénzügyi nyilvántartásunk megnyugtató kezelése érdekében mindenképpen szükséges könyvelőt megbízni a feladattal. Abban az esetben pedig, ha az ellenőrzés során az adóhatóság hibát észlel érdemes ügyvédet bevonni az eljárásba.

A pénzügyi és számviteli alapvetést követően vizsgáljuk meg, hogy a magánorvoslás szempontjából lényeges jogviszonyok esetében, milyen adózási formákat választhatunk, illetve, hogy ezek milyen előnyöket, illetve hátrányokat tartogatnak ránk nézve.

Magánpraxis szempontjából jelentős jogviszonyok:

a)szabadfoglalkozás keretében (magánszemély);
b)egyéni egészségügyi vállalkozóként;
c)egyéni cégként;
d)társas vállalkozás tagjaként.

A különböző jogviszonyok kapcsolatos adózási kérdések részletezését megelőzően rögzíteni kell néhány jelentős tényt, általános szabályt, hogy azokat mankóként használva világosan meg tudjuk különböztetni az egyes adónemek tartalmát.

1) A társas vállalkozás, illetve az egyéni egészségügyi vállalkozói (egyéni cég) minőség esetében absztrakciót kell alkalmaznunk és el kell képzelnünk és el kell fogadnunk, hogy vállalkozásunkat egy tőlünk elkülönült személyként kezeljük, még akkor is, ha egyébként annak tagjai mi magunk vagyunk. (Példaként felhozható az, egy magánkórház esete – amiről tegyük fel, hogy Kft. társasági formában működik – a beteg nem velünk, hanem a Kft-vel kerül ellátási, megbízási jogviszonyba, még akkor is, ha az orvos magánszemély kezeli őt.)

2) Tudomásul kell vennünk azt a tényt is, hogy minden magyar magánszemély valamilyen módon a társadalombiztosítás alanya. Ennek következtében még aki semmilyen jövedelemszerző tevékenységet nem folytat, annak is kell egy minimális összegű társadalombiztosítási járulékot fizetni. Aki jövedelemszerző tevékenységet folytat, annak lényegesen több járulékot és adót kell fizetni.

3) Főszabályként rögzíthető az is, hogy amennyiben társas vállalkozás tagja és/vagy vezető tisztségviselője a magánszemély orvos és más munkaviszonya nincsen, akkor ő adózási szempontból a cég foglalkoztatottjának tekintendő néhány az alábbiakban részletezett logikus kivétellel.

Nézzük tehát az egyes vonatkozó adózási formákat:

a) Munkaviszony után történő adózás;
b) Megbízási jogviszony után történő adózás;
c) Egyéni vállalkozó jövedelem szerinti adózása;
d) Egyéni vállalkozó átalány adózása;
e) Társas vállalkozások adózása az általános szabályok szerint;
f) Kisadózók Tételes Adója (KATA);
g) Kisvállalti Adó (KIVA).

Vizsgáljuk meg az alábbi táblázat szerint, hogy melyik jogviszonyban, milyen adózási formákat választhatunk:

 MunkaviszonyMegbízási jogviszonyEgyéni vállalkozó tételes költség elszámolás szerintEgyéni vállalkozó átalány adózásaTársas vállalkozások adózása az általános szabályok szerintKATAKIVA
magánszemély (szabadfoglalkozás)++     
egyéni egészségügyi vállalkozó  ++ + 
egyéni cég    +++
társas vállalkozás    +++

Tekintsük át az egyes adózási formák tartalmát, feltételeit:

I. Munkaviszony:

AdónemMértékFizetésre kötelezett
Szociális hozzájárulási adó27 %munkáltató (megbízó*)
Szakképzési hozzájárulás1,5 %munkáltató (megbízó*)
Személyi jövedelem adó16 % munkavállaló (megbízott*)
Nyugdíjjárulék10 % munkavállaló (megbízott*)
Egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék8,5 % munkavállaló (megbízott*)

II. Megbízási jogviszony:

A megbízási jogviszony alapján a bevételből levonható a megbízással kapcsolatban felmerült kiadás, amely az adó és járulék köteles jövedelmet eredményezi. A költség meghatározásának 2 módja van, vagy a tételes költség elszámolást választja a megbízott, vagy pedig a 10%-os vélelmezett költséghányadot. Az előbbi esetben természetesen bizonylatokkal kell igazolni a megbízás érdekében felmerült költségeket. Van lehetőség az egész bevétel „leköltségelésére” azonban az adóelőleg meghatározásakor maximum 50% költséghányadot lehet figyelmbe venni, a további költségek elszámolására csak a magánszemély adóbevallásában van lehetőség.

A költség levonás után kapott jövedelem az szja és a szocho alap.

AdónemMértékFizetésre kötelezett
Szociális hozzájárulási adó27%megbízó
Szakképzési hozzájárulás1,50%megbízó
Személyi jövedelem adó16%megbízott

Amennyiben a megbízási jogviszonyból származó jövedelem eléri a minimálbér 30%-át, akkor a megbízás esetén is úgy kell adót fizetnünk, ahogy munkaviszonyban (*).

III. Egyéni vállalkozó tételes költség elszámolás szerinti adózása:

Itt utalva az arab 1) alatt rögzített szabályra meg kell különböztetnünk az egyéni vállalkozást (egyéni céget) a benne dolgozó magánszemélytől. A magánszemély után az egyéni vállalkozás (ha a magánszemélynek egyébként nincs máshol munkaviszonya) havonként járulékokat, adókat fizet. Ez az ún. vállalkozói kivét:

AdónemMértékFizetésre kötelezett
Szociális hozzájárulási adó27 % legalább a minimálbér 112,5 %-a utánegyéni vállalkozás
Személyi jövedelem adó16 %magánszemély
Nyugdíjjárulék10 % legalább a minimálbér utánmagánszemély
Egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék8,5 % legalább a minimálbér 150 %-a utánmagánszemély

Az összes bevétel után a vállalkozás székhelyétől függően maximum 2 % helyi iparűzési adót kell fizetni (levonva az anyagköltséget [pl. orvos esetében az üzemanyag, megvett és felhasznált gyógyszerek, kötszerek] eladott áruk beszerzési értékét [pl. ha gyógyszert értékesít], közvetített szolgáltatást [pl. nőgyógyász, akinek beszámláz a citológus]).

A fenti kiadásokat ún. egyéni vállalkozói kivétet az egyéni vállalkozás költségként elszámolhatja. Ami az esetleges többi költség hozzáadása után a vállalkozásban megmarad nyereségként azt további – 500 millió forintig 10 % – 500 millió forint felett 19 % vállalkozói jövedelem adó terheli. Az adózott eredményt további, 16 % osztalékadó és 14 % (de maximum 450.000,- Ft) egészségügyi hozzájárulás terheli.

IV.Egyéni vállalkozó átalány adózása:

Egyéni vállalkozó átalány adózására akkor van lehetőség, ha a benne lévő magánszemély nem áll más munkaviszonyban, illetve az adott adóévben és azt megelőző adóévben bevétele nem haladta meg 15 millió forintot.

Az összes bevétel után a vállalkozás székhelyétől függően maximum 2 % helyi iparűzési adót kell fizetni (lásd fenn).

Ebben az esetben nincs költségelszámolásra lehetőség és a bevétel 90 %-át (átalány) jövedelemnek tekintik. A jövedelem után 10 % vállalkozói jövedelemadót fizetni, illetve ennek megfizetése után maradó adózott eredményből 16 % osztalékadót és 14 % (de maximum 450.000,- Ft) egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.

V.Társas vállalkozások adózása az általános szabályok szerint:

Az összes bevétel után a vállalkozás székhelyétől függően maximum 2 % helyi iparűzési adót kell fizetni.

Egyébként a társas vállalkozások általános adózása esetében a jogalkotó célja alapvetően a nyereség adóztatása. A nyereség a bevételek és a kiadások különbözete. A nyereség után a társas vállalkozás – 500 millió forintig 10 % – 500 millió forint felett 19 % társasági adót.

Amennyiben a társas vállalkozásnak van alkalmazottja, munkavállalója, akkor utána a római I. pont alatt meghatározott munkaviszonnyal összefüggésben fizetendő adókat kell rendezni.

Ha a magánszemély orvos a társas vállalkozás tagja és/vagy vezető tisztségviselője és máshol munkaviszonya nincsen, akkor a társas vállalkozásban való személyes közreműködésért a társas vállalkozást az alábbi adók terhelik:

AdónemMértékFizetésre kötelezett
Szociális hozzájárulási adó27 % legalább a minimálbér 112,5 %-a utánvállalkozás
Szakképzési hozzájárulás1,5 %vállalkozás
Személyi jövedelem adó16 %magánszemély
Nyugdíjjárulék10 % legalább a minimálbér utánmagánszemély
Egészségbiztosítási és Munka-erőpiaci járulék8,5 % legalább a minimálbér 150 %-a utánmagánszemély

Ezek a munkaviszonnyal/közreműködéssel összefüggésben megfizetett adók viszont csökkentik a fentebb részletezett társasági adó alapját, mint kiadás.

VI.Kisadózók Tételes Adója (KATA):

Ezen rendkívül előnyös adózási forma igénybevételének feltétele az, hogy éves bevételünk a 6 millió forintot ne haladja meg. Ebben az esetben, ha főállásban (más munkaviszony híján) dolgozunk vállalkozásunkban akkor az adó 50.000,- Ft havonta. Ha nem főállásban tesszük ezt, akkor 25.000,- Ft havonta. Ezen pénzösszegek megfizetésével vállalkozásunk bevétele gyakorlatilag azonnal zsebünkbe vándorol.

Amennyiben bevételünk az éves 6 millió forintos határt meghaladja, úgy az ezt meghaladó összeg után 40% adót kell fizetnünk.

A KATA akkor előnyös, ha a vállalkozás magánszemélyek felé számláz. Ha túlnyomórészt egy nagy egészségügyi szolgáltatónak számláz az orvos, akkor 1 millió forint felett a feleknek kell bizonyítani, hogy nem munkaviszonyról van szó.

VII.Kisvállalati Adó (KIVA):

Kisvállalati Adózási formát akkor vehetünk igénybe, ha alkalmazottaink létszáma nem haladja meg a 25 főt és éves árbevételünk nem éri el az 500 millió forintot.

A KIVA választása esetén mentesülünk a római V. pont alatt részletezett társasági adó alól (10%), a szociális hozzájárulási adó alól (27%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) alól.

Nem váltja ki azonban munkaviszonnyal (I.) kapcsolatban részletezett járulékokat a helyi adót (maximum 2%) és a vállalkozásból kivett osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót (16%), valamint egészségügyi hozzájárulást (14 %, de maximum 450.000,- Ft).

KIVA-t akkor érdemes választani tehát, ha nagy a bérköltség, mert akkor az 27 % helyett 16 %-kal adózik.

A fenti adatok, számok, százalékok a legáltalánosabb szabályokat írják le. Az adótörvényekről általában megállapítható, hogy rendkívül sok kivételes esetet szabályoznak, illetve minden vállalkozásban vannak sajátosságok. Erre tekintettel javaslom, hogy döntéseik meghozatala előtt kérjék ki könyvelőjük, ügyvédjük, adótanácsadójuk véleményét.

Forrás: http://www.drportal.hu/hir.php?szid=99&tema=67&hid=16873_frisshir

JELENTKEZEM A KÉPZÉSRE!

Első Egészségügyi Marketing