Vélemények

Legfrissebb hírek

További híreink

Kifizetődő-e egy háziorvosnak saját honlapot fenntartani?

Kifizetődő-e egy háziorvosnak saját honlapot fenntartani?

Kevés praxis sző virtuális hálót

 

Nem sok háziorvos működtet még saját honlapot, sokan szkeptikusak is azzal kapcsolatban, hogy a befektetésnek milyen megtérülésével lehet számolni. Vannak ugyanakkor, ahol aktívan építenek a páciensekkel való internetes kapcsolattartásra, s tapasztalataik szerint ezzel sok időt megtakarítanak úgy maguknak, mint a betegeiknek.

 

Nem véletlenül szerepel sokszor és sok témában a szaksajtóban dr. Komáromi Zoltán szakfelügyelő főorvos: az újságírók által rugalmassága és releváns megnyilatkozásai nyomán kedvelt háziorvosra akkor is rábukkan a szakújságíró, ha épp nem őt keresi. Aki ugyanis a Facebook-on keres háziorvost, először ott is az ő XII. kerületi rendelőjére bukkan rá. Lapzártánk idején a profilnak több mint 240 követője van, akik aktuálisan éppen 1 százalékos alapítványi felhívással találkoznak, ám lejjebb görgetve látszik: az oldalon rendre közzéteszik egy hónapra előre az aktuális vérvételi időpontokat, van fent praktikus tudnivaló a vények szavatossági idejéről, illetve néhány cikk és programok megosztásai olvashatók. A második találat dr. Janoczkó Márton kamaraerdei háziorvosi rendelőjéhez vezet, amelynek híreit egyelőre 77-en követik a Facebook-on figyelemmel: a rendelési időn és az elérhetőségeken túl védőoltásokra való felhívás olvasható. A budaörsi rendelő saját honlapot is működtet, amelyen áttekinthető módon alapinformációk találhatók a praxisról és az orvosról.

 

Ha háziorvosi honlapokat szemlézünk, alapvetően hasonló megoldással találkozunk: a praxis legfontosabb elérhetőségi adatait és az orvos bemutatkozását teszik közzé. A vizuális színvonal igen változó: egyes honlapok mintha 15 évvel ezelőttről ragadtak volna a hálón, más oldalak viszont modern keretbe foglalják az információkat. A virtuális névjegyként szolgáló oldalakon arra is van példa, hogy a praxis szélesebb körű tartalmakat tesz közzé: dr. Ambrus Anikó fővárosi, Szentendrei úti rendelőjének honlapján szezonális betegségekről szóló cikkek, s számos betegség diétás útmutatója is elérhető, sok hasznos információt tesz közzé a XIV. kerületben praktizáló dr. Kaprinai Norbert vagy a Szabolcs-Szatmár-Beregben dolgozó dr. Bélteki Béla is. A IX. kerületben elérhető dr. Eörsi Dániel sok saját cikket is kínál a virtuális rendelőbe a praxisán belülről és azon túlról érkező olvasóknak, sőt blogot is vezet, amelyben rendszeresen megosztja személyes véleményét, sőt a munkája során felmerülő gondjait is a nyilvánossággal.

 

Sokan szkeptikusok a saját megjelenéssel

 

A fenti példákkal szemben ugyanakkor a praxisok többségének nincs önálló honlapja, és sok háziorvos nem is látja ennek értelmét. Mi haszna lehet egy háziorvosnak abból, ha jó honlapot üzemeltet? – teszik fel sokan a kérdést. Ők úgy látják, egy ilyen vállalkozásban csak a munka biztos, ám abból nem származhat érdemi többletjövedelem. A körzetbe egy-egy új beteg jelentkezése inkább az orvos szájról-szájra terjedő jó hírén múlik, amit a kártya leadása előtt legfeljebb megerősíthet egy jó benyomást keltő honlap, de önmagában nem az internet hoz pácienseket. Más a helyzet persze akkor, ha a háziorvos magánrendelést is visz, szakrendelést folytat, sport- vagy foglalkozás-egészségüggyel is foglalkozik, esetleg kiegészítő szolgáltatásokat  kínál vagy termékeket is forgalmaz, mert ez esetben az internetes megjelenés – a jogszabályi kereteket betartva – promócióként is funkcionálhat és magánbetegeket hozhat.

 

– Sokszor kifejezetten ellenségesek a háziorvosok, ha egy tréningen felvetem egy saját honlap lehetőségét – mondja Horváth Krisztina, az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. ügyvezetője. A leggyakoribb ellenérv egyrészt, hogy pénzbe kerül, másrészt az időráfordítás igénye, ami nyomán nem lehetőségnek, hanem plusz adminisztrációs nyűgnek érzik sokan egy honlap fenntartását. Amint Horváth Krisztina megjegyzi, a pénz nem lehet akadály, egy alapfunkciókat tartalmazó honlap akár néhány tízezer forintból kialakítható, s egy domain név fenntartási költsége még fizetős tárhellyel sem több évi 10-15 ezer forintnál. Ami viszont kétségtelen: honlapot akkor érdemes közzétenni, ha azt azután használja is a háziorvos, népszerűsíti a betegei körében és helyez el rajta aktuális információkat. Egyetért ezzel Tanács Dániel webdesigner-webfejlesztő is, aki úgy fogalmaz: ahogyan egy laboratóriumi lelet esetében sem mindegy, hogy az 5 napos vagy 5 éves, honlapot is csak akkor érdemes indítani, ha azt viszonylag frissen is tudja tartani a tulajdonosa, egy elhagyatott oldal ugyanis kontraproduktív, hanyagságot sugall és nem gondosságot.

 

– A betegek egyre többször rákeresnek az orvosukra az interneten, nem mindegy, hogy mit találnak a virtuális térben – jelenti ki dr. Meskó Bertalan, az orvoslás internetes technológiai újdonságait bemutató mediq.blog.hu és az orvosi webes szolgáltatásokat összegyűjtő webicina.com vezetője. Amint fogalmaz, nem magyar sajátosság, hogy az egészségügyi szolgáltatók évekkel le vannak maradva a lehetőségek kihasználása terén, különösen ami a dinamikus tartalmat illeti. A legtöbb helyen nem ismerték még fel a lehetőségeket, az internetet személytelennek tartják, holott valójában a háló egyre személyre szabottabb.

 

Segíti a munkaszervezést

 

– Nagyon sokat nyújt a munkámban, általa a betegekkel tartalmasabb és személyesebb lett a kapcsolatom – jelenti ki dr. Pátri László pécsi házi gyermekorvos, aki „a gyermekek javának szentelt” információs portáljára az elmúlt években számos saját cikket és útmutatást is írt különféle élethelyzetben lévő gyerekek, illetve szüleik számára, ami aranyalapként szolgál ahhoz, ha újabb pácienseknek kellene azonos témakörben eligazítást adnia.

 

– A weboldalt annak idején pandémia előtti időkben indítottuk: a szülőknek akkortájt kellett dönteniük a védőoltásról, emiatt állandóan csörgött a telefon, s mindenki ugyanazokat a kérdéseket sorjázta. Azt kértem tőlük: olvassák el a honlapomon fent lévő tájékoztatást, a ha még ezt követően is maradt kérdésük, akkor azt beszéljük meg. Később már más témákban is felismertem a szülők kérdéseiből, hogy olvasták az általam közzétett információkat, s azok mentén érdeklődnek. De arra is jó volt a honlap, amikor megyei szakfelügyelőként közzétettem az iskolák számára, hogyan is kell kinéznie egy szabályos orvosi igazolásnak – hoz példát különféle területekről Pátri László, aki a praxisban e-mail listát is összeállított.

 

– Az e-mailben való kapcsolat mindenkinek kényelmesebb, mert tehermentesíti a rendelési időt, csökkenti a várakozást, hatékonyabbá teszi a munkaidő felhasználást is. A betegek hálásak az e-mailben elküldött hírlevelekért, amelyeket különböző kritériumok szerint lebontva tudok csoportosítani, így a praxisnak akár más-más csoportját érhetem el attól függően, hogy aktuálisan milyen típusú védőoltásról, esetleg más prevenciós vagy praktikus közlendőről szól a tájékoztatás – teszi hozzá a pécsi gyermekorvos, akinek a praxisába több olyan család is tartozik, ahol a szülők először interneten, honlapja révén vették fel vele a kapcsolatot.

 

Kétirányú kommunikáció

 

A virtuális térben nemcsak az orvos üzenhet, hanem a páciensek is. Vannak gyermekorvosi praxisok, ahol a kommunikáció főbb pillére az e-mail: ha a szülőnek gyógyszer utánpótlásra van szüksége vagy tápszert kell felírni, e-mailt küld, s mire megérkezik a rendelőben, már ki van állítva számára a recept, de akár beutalókat is elküldenek e-mailben, amit a szülő odahaza önmaga kinyomtatja. Ha az idősebb generációk magasabb hányada miatt kisebb arányban is, de mindez legalább részben egy felnőtt praxisban is megoldható, a világ pedig egészen biztosan efelé halad.

 

Ha tehát nem a közvetlen bevételszerzést nézzük, hanem a munkaszervezés oldaláról közelítünk, egy honlap segíthet kiküszöbölni például a papagájeffektust, amikor egy járványos időszakban vagy védőoltási szezonban tucatszor el kell mondani ugyanazt a pácienseknek. Ez esetben lehet arra hivatkozni: minden aktuális információt megtalálnak a praxis honlapján. Persze dilemma, hogy mennyiben kell egy háziorvosnak saját tartalmat szolgáltatni, hiszen az interneten a betegek sok egészségügyi portálon is találhatnak naprakész információkat. Ugyanakkor az orvosnak nem kell minden cikket önmagának megírnia, elég egyszer összegyűjtenie az általa praktikusnak és hitelesnek vélt írásokat, s azokat belinkelni a saját oldalára – már ez is a gondoskodást tükrözi a páciensek felé. Csökkentheti az orvos rendszeresen futott köreinek számát az is, ha a rendelési idő, a helyettesítések, a térítéses szolgáltatások árai, a vérvételek és beutalások rendje, a házhoz járás szabályai elérhetők a honlapján – s a weboldalnak a használatára a betegeit rendszeresen emlékezteti is.

 

Kevesebbet markoljunk

Egy működő és feltankolt kisautóval többre megyünk, mint egy hibás, kongó tankú luxusjárgánnyal. Ez a honlapokra is igaz: hiába egy széles spektrumúra tervezett oldal, ha a menüpontok üresek, a hivatkozások nem működnek, ha a szöveg szétcsúszott vagy a rovatok felében azt olvasni, hogy a „felöltés alatt” vagy „nézz vissza később”. Csak olyan rovatot indítsunk, amiben információ is lesz: aki nem szeretne, illetve nincs ideje ezzel foglalkozni, s külső cégnek sem akar fizetni tartalomszolgáltatásért, jobban jár, ha egy kellemes, a személyiségét visszatükröző, ám statikus oldalt indít, ami csak egyszer jelent munkát, s amelyen a praxis legfontosabb információi és szolgálati közleményei kapnak helyet. Jobb benyomást kelt ezzel, mintha mindenféle rovatokat alakítana ki, amelyekbe azután csak félévente kerül valami. Ha nem válaszolunk az e-mailekre, ha nem akarunk a fórum moderálásával foglalkozni, ne is ajánljuk fel a látogatóknak ezeket a funkciókat.

 

De ki fog tudni a honlapunkról?

Ha egy honlapot közzétesz valaki, arra még önmagától nem fog ráakadni senki. Ehhez az kell, hogy a honlap linkje minél több más releváns oldalra is felkerüljön: ezek lehetnek ingyenes megjelenési lehetőséget biztosító tematikus linkgyűjtő oldalak, a település vagy kerület hivatalos oldalai. A Google keresője az alapján rangsorolja az egy adott témában elérhető sok ezer honlapot, hogy az azokon lévő információkat mennyire találja relevánsnak, frissnek és mértékadónak. Különféle – s a kijátszási lehetőségek minimalizálása érdekében rendszeresen változtatott – algoritmusok elemzik folyamatosan a weboldalakat, azok tartalmát (a kulcsszavak sűrűségét), illetve azt, hogy az adott oldalra mennyi és milyen színvonalú más honlapok hivatkoznak. Ezeket a linkeket – mint a tudományos életben az idézettséget – különös súllyal figyeli a Google, mert úgy véli: minél több helyről mutatnak linkek egy pontba, abban a pontban vélhetően annál érvényesebb információk lehetnek, amelyekre érdemes másoknak is rátalálniuk. A keresőoptimalizálás egy külön iparág ma már, de egy mezei háziorvosi praxis számára általában nem az a legfontosabb, hogy az ország különféle vidékein élők rátaláljanak az oldalra, hanem hogy a saját páciensei és azok családtagjai ott informálódjanak, s ők tudjanak a weboldal létezéséről. Persze a külsős találatoknak is lehet közvetett haszna: a médiában például nagyobb publicitást kapnak azok az orvosok, akiknek van saját honlapjuk, egy-egy téma feldolgozásánál ugyanis, ha nincs ismerős orvos a látókörükben vagy ők már túl sokat szerepeltek, a szerkesztők és újságírók is rendszerint az interneten keresnek riportalanyokat. Abból indulnak ki: aki energiát fordít a világhálós megjelenésre, az rendszeriont szívesen is nyilatkozik, tehát vélhetően érdemes felvenni vele a kapcsolatot.

B. Papp László (Praxis Menedzsment – 2013 május)

 

JELENTKEZEM A KÉPZÉSRE!

Első Egészségügyi Marketing